Nem kell horrorfilm a borzongáshoz: 4+1 kísérteties hely Magyarországon

A Bakony északi peremén, Pápateszér külterületén található Zsörk szellemfalva. A települést már 1249-ben is említették az oklevelek, a török hódítás idején azonban elnéptelenedett. Később az Esterházy család birtokához tartozott, földjein pedig a környék gazdái termesztettek szőlőt.

Az egykori falu ma már egészen más képet mutat: a házak állapota folyamatosan romlik, a növényzet pedig egyre nagyobb területet vesz birtokba. A megmaradt épületek közül különösen feltűnő a Szent István király tiszteletére emelt kápolna. Zsörkre hivatalos út nem vezet, így a szellemfalut csak földutakon és kisebb ösvényeken közelíthetjük meg.

A Balatontól alig ötszáz méterre álló Fekete-kastélyhoz több tragikus történet is kapcsolódik. Nedeczky Jenő felesége, Emma 1883-ban, mindössze 25 évesen halt meg tüdőbetegségben, a legismertebb eset azonban 1912-ben történt, amikor egy edericsi gulyás féltékenységből meggyilkolta szerelmét, a kastély szakácsnőjét, Getli Karolinát. Két évvel később Nedeczky Jenő is önkezével vetett véget életének. A legenda szerint éjfél után fekete ruhában, egy fekete szellemhintón járja a környéket.

A kastély később többször gazdát cserélt, és egy időre az adósságokkal küzdő Vág Jenő tulajdonába került, aki szintén öngyilkos lett. A második világháború előtt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsos vásárolta meg az épületet, akiről később kiderült, hogy kettős hírszerzőként dolgozott a szovjeteknek és a briteknek. A németek feltehetően tudomást szereztek erről, a férfi pedig 1945-ben szintén véget vetett az életének.

Borsod-Abaúj-Zemplénben, Mezőnagymihály közelében fekszik Nagyecsér, az ország egyik legismertebb szellemfalva. A település a 20. század elején jött létre egy felparcellázott nagybirtok területén, ahová a környező falvakból érkeztek családok. A helyiek főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, idővel pedig kocsma, üzlet, műhelyek, iskola és templom is működött a faluban.

Nagyecsér a második világháború előtt élte virágkorát, amikor lakossága megközelítette a 700 főt. A hanyatlás később több okból indult el: bezárt az iskola, a fiatalok egyre nagyobb számban költöztek el, a falu pedig közvetlen közúti kapcsolat nélkül maradt. A népesség fokozatosan elöregedett és megfogyatkozott, az üresen maradt házak pedig lassan pusztulásnak indultak.

Enyinghez egy hátborzongató helyi legenda is kapcsolódik. A történet szerint Tokaji Rebeka, egy 18. századi református lelkész lánya minden éjfélkor a saját kőkoporsója fölött zokog. A szóbeszéd úgy tartja, hogy a megcsalt asszonyok átka sújtotta, ezért a föld újra és újra „kivetette” a holttestét. Hiába próbálták többször is eltemetni, végül kőkoporsóba zárták, szelleme pedig a helyiek szerint azóta is vissza-visszatér.

A szlovén határ közelében, Magyarszombatfától alig öt percnyi autóútra állnak a Matzenauer-kastély maradványai. A neoklasszicista udvarházat a 19. század elején a Batthyányak építtették, majd 1900-ban Karl von Matzenauer gróf vásárolta meg. A kastély egykor festményekkel és dísztárgyakkal berendezett termeiről, valamint gondozott parkjáról volt ismert, így nehéz elképzelni, mennyire más lehetett akkor a ma romos birtok.

A második világháború azonban végleg megváltoztatta a kastély sorsát. 1945-ben a Vörös Hadsereg tábori kórházként használta az épületet, a családnak pedig el kellett hagynia a birtokot. A háború után kifosztották, állapota pedig évtizedeken át romlott tovább. Mára a megmaradt falakat is egyre inkább visszahódítja a növényzet.

Megjegyzés: a romos helyszínek megközelítése balesetveszélyes lehet, ezért csak saját felelősségre látogathatók.