Egy véget nem érő misét idéz ez a hátborzongató cseh templom

A falu szélén álló Szent György-templom a 14. században épült. Falai között miséket, esküvőket és temetési szertartásokat tartottak, körülötte pedig temető működött.

Az épület történetét háborúk, tűzesetek és hosszú évtizedek elhanyagoltsága kísérte. Többször is súlyosan megrongálódott, és bár a 19. században felújították, a kommunista időszakban ismét romlásnak indult. A legsúlyosabb eset 1968-ban, egy temetési szertartás közben történt, amikor leszakadt a mennyezet egy része. Senki sem sérült meg súlyosan, a helyiek azonban rossz ómenként értelmezték a történteket.

A tető beázott, a faelemek korhadásnak indultak, a falak állapota pedig egyre romlott. A kis falunak nem volt elegendő forrása a helyreállításra, így sokáig úgy tűnt, a templom sorsa megpecsételődött.

A fordulatot végül egy különös művészeti projekt hozta el. Jakub Hadrava cseh művészeti hallgató 2012-ben több mint harminc életnagyságú alakot helyezett el a padsorokban. A fehér lepellel borított figurák úgy hatnak, mintha szellemek vennének részt egy véget nem érő misén. Az alkotó eredeti szándéka szerint a szobrok az egykor itt imádkozó szudétanémet közösség tagjait idézik meg, akik a második világháború után kénytelenek voltak elhagyni Lukovát.

A különleges installáció váratlanul nagy sikert aratott. A turisták, fotósok és urbexrajongók adományaiból sikerült stabilizálni az épületet, amely így megmenekült az összeomlástól.

Ma a templom Csehország egyik legkísértetiesebb látnivalójaként ismert. A félhomályos belső térben a történelem és a művészet különös módon kapcsolódik össze, a padsorok néma alakjai pedig baljós hangulatot kölcsönöznek az egész épületnek.

(utolsó kép forrása: Zdeňka Bušková / Wikimedia Commons)