Aknamezők mellett vezet az út Európa legkísértetiesebb repülőteréhez

Ha érdekel minket a sötét turizmus vagy az elhagyatott katonai létesítmények világa, jó eséllyel már találkoztunk a Željava légibázis nevével. A Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán fekvő egykori katonai komplexumnak nincs hivatalos bejárata, nyitvatartása vagy jegypénztára, éppen ezért különösen izgalmas célpont a kalandvágyó utazók számára. Ma akár autóval is végig lehet hajtani a kifutópályákon, gyalogosan pedig a hegy mélyébe vezető föld alatti alagútrendszer egyes részei is felfedezhetők.

A történeti forrásokban Objektum 505 vagy Klek fedőnéven emlegetett Željava a volt Jugoszlávia legnagyobb föld alatti katonai repülőtere volt, egyben Európa egyik legdrágább védelmi beruházásaként tartják számon. Az építkezés teljes titokban zajlott 1948 és 1968 között, költsége pedig a becslések szerint elérte a hatmilliárd dollárt.

A projektet a hidegháború csúcspontján rendelte el Josip Broz Tito, aki attól tartott, hogy Jugoszláviát akár a nyugati blokk, akár a Szovjetunió felől nukleáris támadás vagy invázió érheti.

A bázist a Plješevica-hegy belsejébe építették, ahol a környező sziklatömeg természetes páncélként védte a létesítményt. A föld alatti rész egy mintegy 3,5 kilométer hosszú, félkörívben összekapcsolódó alagútrendszerből állt. A folyosókat úgy alakították ki, hogy a vadászgépek is mozoghassanak bennük: szélességük nagyjából 16 méter volt, magasságuk pedig helyenként elérte a 12 métert.

A bejáratokat 100 tonnás, robbanásbiztos vasbeton kapuk védték. Az egész létesítményt úgy tervezték, hogy akár egy 20 kilotonnás nukleáris csapásnak is ellenálljon, vagyis nagyjából akkora erejű robbanásnak, mint amekkora a Nagaszakira ledobott atombombáé volt.

A bunker valóságos föld alatti városként működött. Saját vízellátással, generátorokkal, levegőszűrő rendszerekkel és laktanyákkal rendelkezett, így akár ezer ember is képes lett volna harminc napig túlélni teljes elszigeteltségben. A létesítményben emellett egyszerre két teljes MiG-21-es vadászgépszázadot, vagyis körülbelül hatvan repülőgépet tudtak tárolni.

A Željava légibázist végül nem külső ellenség semmisítette meg. Jugoszlávia felbomlásának idején, 1992 májusában a visszavonuló Jugoszláv Néphadsereg és a szerb alakulatok attól tartottak, hogy a stratégiai jelentőségű objektum horvát vagy bosnyák kézre kerül. Ezért 56 tonna robbanóanyagot helyeztek el az alagutakban, majd felrobbantották az egész komplexumot.

A detonáció olyan erős volt, hogy a közeli Bihácsban is érezni lehetett. Az alagutak több helyen beomlottak, a robbanásbiztos kapuk használhatatlanná váltak, a mérgező füst pedig napokig kavargott a hegy belsejében.

A helyszín Horvátországban, a Plitvicei-tavaktól mindössze 10-15 percre található, és belépődíj nélkül felkereshető. A látogatóknak ugyanakkor különösen óvatosnak kell lenniük.

Mivel a légibázis két ország határán fekszik, a környéken még mindig lehetnek a kilencvenes évek délszláv háborúiból visszamaradt aknamezők. A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy senki ne térjen le a betonozott kifutópályákról vagy a kijelölt útvonalakról, mert ez életveszélyes lehet.

A föld alatti alagutakban ráadásul teljes sötétség uralkodik, a szerkezetük helyenként sérült, és mérgező por, fémhulladék, valamint mély gödrök is nehezítik a közlekedést. A helyszínt bemutató Express szerint megfelelő óvatossággal a látogatás általában biztonságos, de erős fényű zseblámpát mindenképpen érdemes vinni.

Mivel a komplexum az Európai Unió egyik külső határán helyezkedik el, a horvát és bosnyák határőrök rendszeresen járőröznek a környéken. Emiatt érdemes magunknál tartani az útlevelünket vagy személyazonosító okmányunkat, és figyelni arra, hogy az erdőkön vagy jelöletlen utakon véletlenül se menjünk át a bosnyák oldalra, mert ez illegális határátlépésnek minősülhet.