Luxortól Alexandriáig: fedezd fel a sokszínű Egyiptom legjobb úti céljait

A közvetlenül a Vörös-tenger mellett fekvő Gurdaka (Hurghada) óriási változáson esett át az elmúlt években üdülőterületeit tekintve. Gurdaka egy igazi vízi paradicsommá nőtte ki magát, de a lehetőségek nem merülnek ki pusztán a strandolásban vagy a város hatalmas akváriumának megtekintésében. Érdemes beruházni egy-egy hajós kirándulásba, amelyekkel könnyen elérhetjük a búvárkodásra és sznorkelezésre is alkalmas szigetek valamelyikét.

A legnépszerűbb kétségtelenül a Giftun-sziget természetvédelmi területke, ahol gyönyörű korallzátonyok között úszhatunk. A Magawish-sziget egy kevésbé ismert alternatíva, éppen ezért tökéletes azoknak, akik tömegek nélkül merülnének alá a vízben. Gurdakából egyébként indulnak delfinlessel egybekötött hajóutak is a Delfinház nevű merülőhelyre, ahol akár együtt is úszhatunk az állatokkal.

Luxor egykor Théba néven az ókori Egyiptom fővárosa volt. Ma is számtalan, az ország történelméről árulkodó látnivalót találunk itt, így Luxor népszerűség tekintetében méltó vetélytársa Kairónak. A város neve szinte egybefort a Királyok völgyével: a Nílus nyugati partján, a thébai nekropolisz szívében található hely i. e. 2100 óta szolgált a királyok temetkezési helyszíneként. Jelenleg 64 feltárt sírkamra tekinthető meg, köztük Tutanhamon fáraó jól megőrzött nyughelye is. Másik fontos látnivalója a Karnaki-templom, amely az ókori világ legnagyobb templomkomplexumaként ma is lenyűgözi látogatóit. A hatalmas oszlopok, monumentális szobrok és gazdagon díszített domborművek mind-mind az ókori egyiptomi civilizáció mérhetetlen gazdagságát és kreativitását tükrözik.

2021-ben újabb történelmi emlékkel bővült Luxor, amikor régészek megtaláltak egy elveszett aranyvárost. A területet évezredeken át homok borította, de még ma is kivehetőek az utcák, a házak falai és még a használati tárgyakkal teli helyiségek is. 

Memphisz az Óbirodalom idején Egyiptom fővárosa volt. A város és környéke – a gízai, abusziri, szakkarai és dahsuri piramisokkal együtt – 1979 óta az UNESCO világörökségeinek részét képezi. A helyi szabadtéri múzeum az egykori Memphisz örökségét őrzi, ahol szobrok, kőszarkofágok és hieroglifákkal díszített táblák között sétálhatunk. Természetesen ha itt járunk, akkor II. Ramszesz 12 méter magas szobra is kihagyhatatlan látnivaló.

Ptah temploma az egykor vallási központként számon tartott város múltját idézi fel. Nevét Ptahról, a teremtés, a kézművesség és az építészet istenéről kapta, akinek a templomot szentelték. Az építmény évezredeken át a város vallási és kulturális életének központját jelentette, ma azonban csak maradványai tekinthetőek meg.

A Fehér-sivatag az ország egyik legkülönlegesebb természeti látványossága, amely egyedülálló kőformációival és szinte földöntúli tájával nyűgözi le a látogatókat. A vakítóan fehér sziklákat és szoborszerű képződményeket több millió évnyi geológiai folyamat alakította ki. Az egykori sekély tenger üledékei – főként kréta és mészkő – a késő kréta korban rakódtak le, majd az idő során a szél és a víz formálta őket tovább.

A Fehér-sivatag része egy nagyjából 3010 négyzetkilométer területű nemzeti parknak, melyet 2002-ben hoztak létre. Legmagasabb pontja az El Qess Abu Saidnál található 353 méteres tengerszint feletti magasságban, legalacsonyabb, 32 méteres pontja pedig a Hennis vádinál (32 m). 

Alexandriáról első hallásra nem feltétlenül az egyiptomi gasztronómia jut eszünkbe, sokkal inkább híres könyvtára vagy világítótornya. A város azonban kulináris szempontból sem elhanyagolható, csak épp a megfelelő helyet kell megtalálni hozzá. Természetesen a legjobb ár-érték arányt nem a turistákra szabott éttermekben, hanem a helyiek által látogatott kisebb vendéglőkben találjuk meg. A Raml Station környéke és a Mansheya-negyed tele van családi éttermekkel, ahol frissen készült autentikus fogásokat találunk, melynek ízek sokkal közelebb állnak a valódi egyiptomi konyhához. Érdemes kerülni a szállodai éttermeket és a tengerparti sétányok drágább helyeit: ezek bár gyakran látványosabbak, az áraik is magasabbak.

Ebédidőben kihagyhatatlan fogás a koshari, Egyiptom nemzeti étele, amely rizsből, tésztából, lencséből és csicseriborsóból áll, paradicsomos szósszal és pirított hagymával. Szuper választás a kóstoláshoz a GAD és az Abu Tarek éttermek. Vacsorára kipróbálhatjuk a grillezett húsokat és persze a tenger gyümölcsei sem maradhatnak ki. A lenyűgöző Corniche-sétányon található halpiac ugyan forgalmasabb, de a széles választék és a minőség miatt még a kisebb várakozás is megéri.

Egyiptomban az ebéd általában délután 2 és 4 óra között, a vacsora pedig este 9-10 óra környékén kezdődik. Minél korábban érkezünk, annál kevesebb vendégre számíthatunk, de az igazi hangulatért érdemes a helyi szokásokhoz igazítani étkezéseinket. Ramadán idején ugyanakkor napközben sok étterem zárva tart, míg a böjt végén a város vendéglői gyorsan megtelnek – ilyenkor különösen érdemes előre tervezni.