Magyar történelem formálta Európa jövő évi kulturális fővárosát

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programot még 1985-ben hozta létre az Európai Unió azzal a céllal, hogy a cím révén felhívja a figyelmet a kontinens sokszor kevésbé ismert úti céljaira, és erősítse a helyi turizmust. A kiválasztott városok ilyenkor különleges lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák saját művészetüket és kulturális értékeiket. Az év során számos eseménnyel, fesztivállal, kiállítással és előadással ünneplik meg a megtisztelő címet.

Trencsén ma Szlovákiához tartozik, ám évszázadokon át a Magyar Királyság része volt. A város egyik legfőbb látnivalója, a trencséni vár már a 11. századtól fontos királyi erődítményként szolgált, később pedig Csák Máté birtokába került, aki innen uralta szinte az egész Felvidéket a 14. század elején. 1335-ben itt fektették le annak a békeszerződésnek az alapjait, amelyet Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és III. (Kázmér) lengyel király később a visegrádi találkozón erősített meg.

1790-ben a várost hatalmas tűzvész pusztította el, az újjáépítés során pedig már klasszicista stílusban emelték újjá az épületeket.

Látnivalói közé tartozik még a vár alatti sziklán található trencséni felirat, amelyet még a római korban, a Marcus Valerius Maximianus által vezetett légió vésett a falakba. Az óváros szíve a Béketér (Mierové námestie) és a fölötte magasodó Óratorony, de itt található a Szent Ferenc Xavér-templom, valamint a Trencséni Múzeum is. 

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat a „kíváncsiság felébresztése” jelmondat köré épül, a nyitóeseményre pedig október 31-én került sor. A programok hat fő területre, a természetre, a városra, az emberekre, a kultúrára, a közösségre és Európára fókuszálnak. 

Februárban megnyílik például egy fenntartható divatközpont, a Hub6, a hónap 13. napján pedig a Living Neighbourhoods (élő negyedek) sorozat is elindul. Áprilisban egy fényfesztivál is érkezik, júliusban pedig filmfesztivált rendeznek. Ezeken felül persze számos kiállítás, installáció, koncert, fesztivál és művészeti projekt várható – a teljes listát ezen a linken érhetjük el. 

2026 másik kulturális fővárosa Finnország közepén, a Botteni-öböl végén elterülő Oulou lett. Elhelyezkedéséből adódóan a történelem során a helyiek főleg kereskedelemmel, halászattal és hajóépítéssel foglalkoztak. A 19. századra pedig főleg a fakitermelés révén ipari központtá is vált,majd a következő évszázadban a hangsúly áthelyeződött a technológiára, a technológiai fejlesztésekre. Ma Oulu például a 6G egyik úttörőjének számít. 

A programsorozat mottójának a „Cultural Climate Change” jelmondatot, azaz a kulturális klímaváltozást választották. Ez nem véletlen, hiszen a város lejelentősebb vonzerejét az őt körbeölelő természet adja. A program különlegessége, hogy Oulu mellett 39 másik finn település is részt vesz benne. A projektnek három fő fókuszerülete van: a Brave Hinterland (bátor vidéki tér) a város környékére, a természet és a mai kultúra találkozására, míg a Cool Contrasts az ellentétekre összpontosít. Ilyen például a hideg és a meleg, a sarkvidéki élmények és a modern kultúra, illetve a város és a természet. A Wild City (vad város) azt hivatott megmutatni, hogy hogyan lehet egy városból kreatív, dinamikus tereket építeni úgy, hogy mindebben a természet is szerepet játszik. 

A programok ugyan már 2025-ben elkezdődnek, a hivatalos nyitófesztiválra január 16-18. között kerül sor, amelynek keretében Oulu egy kész fesztiválfaluvá változik. Itt vizuális élményműsorokra, előadásokra, színházi produkciókra és kiállításokra lehet számítani. Szintén különlegessége lesz az Arctic Food Lab nevű projekt, ami megmutatja, hogyan lehet minőségi élményeket varázsolni az egyszerűségre építő északi konyha ízeiből. Az installációk közül a legfontosabb a Climate Clock lesz, ami a tudomány és a természet kapcsolatát ábrázolja majd hat különböző helyszínen. A részletekről ezen a linken olvashatunk többet.