Millióan élnek ebben a fővárosban, mégis alig látni embert az utcákon

Türkmenisztán óvatos turisztikai nyitásának első jeleiről már korábban is beszámoltunk. Az ország korszerűsítené gazdaságát, bővítené külföldi kapcsolatait, és a turizmusnak is nagyobb szerepet szánna.

A törekvések 2026-ban újabb lendületet kaptak: áprilisban Asgabat adott otthont a Turkmentravel 2026 nemzetközi turisztikai fórumnak, ahol új útvonalakról, a Kaszpi-tengeri hajózás fejlesztéséről és a Selyemút országait összekötő regionális utazásokról is szó esett.

Szeptember végén ennél is konkrétabb lépés történt: a közép-ázsiai ország elindította elektronikus vízumrendszerét és az online regisztráció lehetőségét, amelyekkel egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a külföldiek beutazásával kapcsolatos ügyintézés.

Bár a korábbi jogszabályi módosítás a meghívólevél nélküli vízumigénylést is lehetővé tette, egyelőre nem egyértelmű, hogy ez az egyszerűsítés minden turista számára érvényesül-e. A változás mindenesetre jelentős előrelépés az ország korábbi, szigorú beutazási rendszeréhez képest.

A főváros, Asgabat mai arculata főként az ország 1991-es függetlenné válása után alakult ki, amikor a földgázbevételekre támaszkodva látványos állami beruházások indultak. A fehér márvány mára annyira meghatározóvá vált a városképben, hogy az Asgabatba érkező kevés turista számára is az egyik legfeltűnőbb sajátosság.

A város 2013-ban Guinness-rekordot is felállított a fehér márvánnyal burkolt épületek kiemelkedő sűrűségével. Egy 22 négyzetkilométeres területen 543 ilyen épületet számoltak össze, amelyek homlokzatát összesen több mint 4,5 millió négyzetméternyi márvány borította.

A fehér szín az autókon is uralkodóvá vált. Gurbanguly Berdimuhamedow korábbi elnök a tisztasággal és a szerencsével társította, ezért 2015-től korlátozták a sötét színű járművek importját. Később Asgabatban a nem fehér autókat is elkezdték kiszorítani az utakról, tulajdonosaikat pedig több esetben arra kötelezték, hogy festessék át járműveiket.

A 2022-es népszámlálás szerint több mint egymillióan élnek Asgabatban, a központi városrészek mégis gyakran szinte néptelennek tűnnek. Ebben több tényező is szerepet játszhat, köztük a hatalmas, elsősorban autóforgalomra tervezett városszerkezet, a nyári hőség, valamint az, hogy a mindennapi élet jelentős része inkább a lakónegyedekben és a piacokon zajlik.

A visszafogott utcai jelenléthez Türkmenisztán szigorúan ellenőrzött politikai környezete is hozzájárulhat. Az országban továbbra is jelentősen korlátozzák a véleménynyilvánítás, az információhoz jutás és a szabad mozgás lehetőségét.

Mindez sajátos ellentmondást teremt: miközben Türkmenisztán egyre aktívabban igyekszik megjelenni a nemzetközi turizmusban, továbbra is a világ egyik legzártabb országának számít, ahová turistaként eljutni még mindig komoly kihívás lehet.