Egyre felkapottabb ez a közép-ázsiai ország, vízum sem kell hozzá

Üzbegisztán Turisztikai Bizottságának adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában 9,1 millió külföldi látogatást regisztráltak, ami 21,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A turisztikai szolgáltatások exportja ugyanebben az időszakban 53,5 százalékkal, 4,6 milliárd dollárra emelkedett.

A 9,1 milliós adat ugyanakkor nem kizárólag turistákat takar, hiszen a statisztikában a rokonlátogatások, az üzleti utak és az egyéb céllal érkezők is szerepelnek. Oybek Hakimov, a Turisztikai Bizottság elnökének tanácsadója szerint az egy turistára jutó átlagos költés ma már 503 dollár, azaz nagyjából 160 ezer forint, szemben a 2017-ben mért 197 dollárral.

A májusban és júniusban végzett felmérések szerint az átlagos tartózkodási idő nyolc nap, az utazók pedig egyre gyakrabban lépnek túl a Taskent–Szamarkand–Buhara–Xiva útvonalon. A Turisztikai Bizottság szerint elsősorban a Fergana-völgy, Kaskadarja és Szurhandarja iránt nő az érdeklődés, de a Karakalpaksztánban található Mujnak és Nukusz is jóval több látogatót vonz a korábbiaknál – számol be róla az Euronews.

Üzbegisztán legismertebb látnivalói továbbra is a Selyemút egykori városaihoz kötődnek: Szamarkand kék csempékkel díszített műemlékei, Buhara történelmi központja és Xiva fallal körülvett óvárosa tartozik az ország legfontosabb turisztikai célpontjai közé.

Szamarkand egyik legismertebb látnivalója a monumentális Registan tér, amelyet három történelmi medresze vesz körül. A városban érdemes felkeresni a Gur-Emir mauzóleumot, ahol Timur Lenk síremléke is található, valamint a Bibi-Hanum-mecsetet és a színes csempékkel díszített Sáh-i Zinda nekropoliszt.

Buharában a történelmi belváros kínálja a legtöbb látnivalót, ahol mecsetek, medreszék, mauzóleumok és egykori kereskedőnegyedek sorakoznak egymás mellett. A város jellegzetes épületei közé tartozik a Kalon-minaret és a körülötte kialakult épületegyüttes, valamint a Lab-i Hauz környékének történelmi emlékei.

Xiva egészen más hangulatot kínál: az UNESCO világörökségi helyszínén, Itchan Kala falakkal körülvett óvárosában paloták, mecsetek, medreszék és minaretek között sétálhatunk. A Kunya-Ark erőd és a befejezetlen Kalta Minor minaret a város legismertebb építményei közé tartozik.

A klasszikus útvonalat elhagyva a Fergana-völgyben már egészen más táj fogadja a látogatókat. A magas hegyvonulatokkal körülvett, termékeny vidék kertjeiről, hagyományos településeiről és kézműves örökségéről ismert. A térségben helyi műhelyeket és történelmi emlékeket is felkereshetünk, különösen a kerámiáiról és textilművességéről ismert településeken.

Kaskadarjában szintén a hegyvidéki táj kerül előtérbe. A Szamarkandtól délre fekvő régióban található Shahrisabz történelmi központja UNESCO-világörökségi helyszín, a környéken pedig szurdokok, hágók és vízesések kínálnak kirándulási lehetőségeket. A Kitab-hágón egykor a Selyemút kereskedőkaravánjai is áthaladtak, ma elsősorban a Zarafsan-hegység panorámái miatt érdemes felkeresni.

Az ország déli részén található Szurhandarja az ókori emlékek és a természet kedvelőinek is tartogat érdekességeket. Termez környékén buddhista templomok, ősi települések, erődök és régészeti lelőhelyek maradványait találjuk, míg a hegyvidéki területeken barlangok és szurdokok között kirándulhatunk.

A legkülönlegesebb kitérők egyikét Karakalpaksztán kínálja. Nukuszban található a Savitsky Múzeum, amely a közép-ázsiai és orosz avantgárd művészet jelentős gyűjteményének ad otthont, a várostól mintegy 20 kilométerre pedig a Mizdakhan nekropoliszt is felkereshetjük.

Mujnak az egykori Aral-tó partján fekvő halászvárosként vált ismertté: a kiszáradt tómederben maradt hajóroncsok ma a tó ökológiai katasztrófájának egyik leglátványosabb lenyomatát adják.

A kevésbé ismert régiók felfedezését a közlekedési fejlesztések is megkönnyítik. Májusban új nagysebességű vasúti járat indult Taskent és Xiva között, ami körülbelül 14 óráról hét és fél órára rövidítette az utazási időt.

A beutazási feltételek is sokat egyszerűsödtek az elmúlt években. A Turisztikai Bizottság szerint Üzbegisztán vízummentes rendszere már 94 ország állampolgáraira terjed ki, és ebbe Magyarország is beletartozik: a magyar állampolgárok legfeljebb 30 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az országban.

A növekvő kereslettel párhuzamosan a szálláshely-kapacitás is gyorsan bővül. 2026 januárja és júliusa között 705 új szálláshely nyílt az országban, összesen 22 296 férőhellyel. Üzbegisztánban így már 7440 regisztrált szálláshely működik, amelyek együttes kapacitása meghaladja a 202 ezer férőhelyet.