A kazah város, ahová Dosztojevszkijt száműzték

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt a 19. század egyik legnagyobb írójának tartják, akinek nevéhez olyan művek kapcsolódnak, mint A Karamazov testvérek vagy a Bűn és bűnhődés. Utóbbinak utolsó jelenetében az antihős, Raszkolnyikov és Szonya együtt elmélkedik a szabadságról a hatalmas eurázsiai sztyeppén. A jelenetet pedig egyértelműen inspirálta az író szibériai száműzetése. 

I. Miklós idején ugyanis Dosztojevszkij egy zárt irodalmi kör tagjaival együtt azt tervezte, hogy egy titkos nyomdát hoznak létre a tiltott politikai röpiratok terjesztésére. Tervük végül meghiúsult, miután 1849-ben a rendőrség lecsapott rájuk – emiatt az írót letartóztatták, majd kihallgatását követően halálra ítélték. Végül enyhítették büntetését, így kényszermunkára kellett mennie: először Omszkba került, majd katonaként a mai Szemejbe, azaz az egykori szemipalatyinszki erődbe. Dosztojevszkijt közkatonaként töltött évek megviselték, végül csak 1859-ben tudott kilépni a seregből és visszatérni Szentpétervárra.

Mindenesetre Szemejben töltött évei alatt egy bérelt lakásban élt, ami mára lakásmúzeumként működik. Lakását bár a múzeum munkatársainak sikerült modern bútorok és tárgyak segítségével korhűen berendeznie, van benne néhány olyan darab is, ami ténylegesen Dosztojevszkij tulajdonát képezte – emeli ki az Atlas Obscura.

Egyébként miután véget ért Dosztojevszkij száműzetése, az író több művében is megidézte Szemejt és a sztyeppét, így feltételezhető, hogy a Feljegyzések a holtak házából, a Feljegyzések az egérlyukból, valamint persze a Bűn és bűnhődés piszkozatait pontosan ezen az asztalon véste le az író. A múzeumban részletesen megismerkedhetünk az író életútjával és megtekinthetünk néhány kézzel írt levelet. A látogatáshoz azonban érdemes egy idegenvezetővel mennünk, mivel az információk csak orosz nyelven elérhetők.

Szemejt elsősorban az egykor a közelben működő orosz nukleáris tesztterületről szokták ismerni: a szemipalatnyinszki kísérleti telepen robbantották fel az első szovjet atombombát, 1949 és 1989 között pedig mintegy 456 kísérletet hajtottak itt végre. Ez persze hatással volt a környéken élőkre, akik közt az átlagosnál jóval magasabb volt a rákos megbetegedések, az impotencia és a születési rendellenességek aránya. Ma mindez előtt napjainkban emlékmű tiszteleg.

A főbb látványosságokhoz tartozik még a kazah irodalom egyik legismertebb alakjának, Ibrahim Abaj Kunanbajulinak múzeuma, a parkosított Polkovnicsij-sziget, valamint az 1856-ban épített Feltámadás-székesegyház is.