100 éve senki sem él ebben a francia faluban, mégis van polgármestere

A kisebb falvak néha látványosságaikkal, máskor irodalmi kötődéseikkel váltak híressé. Fleury-devant-Douaumont ellenben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben egyetlen lakosa sem volt. A belga határtól nem messze, Verdun szomszédságában található faluban sem főtér, sem iskola, de még lakóházak sincsenek. Az egykori utcák helyét táblák mutatják, a jelzőkövek pedig azt, hol álltak valaha a házak, üzletek és középületek.

Az első világháború előtt Fleury-devant-Douaumont egy átlagos vidéki falu volt. 1913-ban 422 ember élt itt, akik főként gabonatermesztéssel és faipari munkával foglalkoztak. Mindez 1916 februárjában változott meg, amikor február 21-én megindult a német offenzíva Verdun ellen, a francia katonai hatóságok pedig elrendelték a lakosság kitelepítését. Az embereket Bras-sur-Meuse és Verdun felé vitték, ám akkoriban még sokan úgy gondolták, hogy néhány hét múlva visszatérhetnek.

Ahogy a Startlap is írja, a falu sorsa a front alakulásával vált végzetessé. Miután 1916. február 24-én elesett a Douaumont-erőd, Fleury-devant-Douaumont hamar az események központjában találta magát. Stratégiai helyzete miatt mindkét oldal számára kulcsfontosságú pont lett. Több nagy erőd között feküdt, így aki ezt a területet ellenőrizte, közelebb jutott Verdunhoz. A német hadsereg számára az áttörés lehetőségét jelentette, a franciák számára pedig Verdun bekerítésének megakadályozását.

A falut pár hónapon belül tizenhatszor foglalták el és vissza. A házakból előbb romok, majd törmelékek, végül egy szinte felismerhetetlen földdarab lett. A háború után Fleury-devant-Douaumont a vörös zónába került, és felvették azon települések közé, amelyek „Franciaországért haltak meg”. Ez gyakorlati szempontból is logikus döntés is volt, mert a talajban fel nem robbant lőszerek és robbanóanyagok maradtak. A területet aztán lakhatásra és mezőgazdasági művelésre alkalmatlannak minősítették.

A douaumont-i osszárium közelében a 2005–2006 telén végzett felszíni aknamentesítés során csupán pár tucat négyzetméteren mintegy 219 lövedéket, bombát, tüzérségi gránátot vagy kézigránátot találtak. Az egykori csatatér földje ma is több ezer, azonosítatlan katona maradványait őrizheti.

Fleury-devant-Douaumont nem az egyetlen ilyen település Franciaországban. Meuse megyében kilenc falu jutott hasonló sorsra a verduni csata során: hasonlóképpen, ezeket  sem szüntették meg közigazgatási tekintetben. Ennek a döntésnek erős szimbolikus jelentése volt, hiszen ha eltörölték volna ezeket a falvakat, azzal a történelemből is kiírták volna őket.

A háború után a falut nem építették újjá. A területet inkább beerdősítették, részben a veszélyes talaj miatt, részben szellemi örökségi okból. Az egykori falu viszont továbbra is bejárható: a templom helyére az egykori lakosok 1934-ben kápolnát emeltek, a régi vasútállomás helyén pedig 1967-ben nyílt meg a Verduni Emlékmúzeum. Fleury-devant-Douaumont emléke a mai napig él, és minden évben rengeteg érdeklődő sétál végig az egykori utcák helyén.