Istenek és hősök nyomában: 5 úti cél, ahol életre kel a görög mitológia

A legenda szerint Zeusz két sast engedett szabadon, hogy megtalálják a világ közepét. Az egyik kelet, a másik nyugat felé repült, végül Delphoiban találkoztak. Az ókori görögök ezért tekintették ezt a helyet a világ közepének, azaz a világ köldökének.

Bár politikai értelemben Athén számított központnak, spirituális szempontból Delphoi volt az ókori görög világ egyik legfontosabb helyszíne. Itt állt Apollón temploma és a híres jósda is, ahol Püthia papnő közvetítette az istenek üzeneteit.

A mai Delphoi egyik legnagyobb vonzereje az UNESCO-védelem alatt álló régészeti terület, amelyet látványos hegyvidéki táj vesz körül. A látogatók bejárhatják az egykori templom romjait és az antik színházat, miközben a Pleisztosz-völgy olajfaligeteire is gyönyörű kilátás nyílik.

Az Akherón a görög mitológiában az alvilág egyik bejáratának számított: a legenda szerint a holtak lelkei ezen a folyón keltek át Hadész birodalmába. Napjainkban kristálytiszta vizével és zöld környezetével vonzza a látogatókat. A Glyki közelében található forrásvidéken fürdőzésre is van lehetőség, de akár a raftingot vagy a zipline-pályát is kipróbálhatjuk.

Érdemes felkeresni Mesopotamos települését is, ahol az ókori Nekromanteion, vagyis a holtak jósdájának maradványai találhatók, valamint Ammoudia halászfalut, ahol a folyó a Jón-tengerbe ömlik.

A Peloponnészoszi-félsziget délnyugati partján fekvő Pülosz Homérosz műveiben is fontos szerepet kapott. A város a bölcs Nesztór otthonaként vált ismertté, a közelben található királyi palota pedig az egyik legjobb állapotban fennmaradt mükénéi emléknek számít.

Az épített látnivalók közül a Niokastro- és a Paliokastro-erődítményt is érdemes kiemelni. Utóbbi tetejéről különösen szép kilátás nyílik a félhold alakú, homokdűnékkel körbevett Voidokilia-öbölre, amely a teknősök fészkelőhelyeként is ismert. A környéken található Nesztór barlangja is, ahol a mítosz szerint a csecsemő Hermész elrejtette az Apollóntól ellopott marhákat.

A Jón-tengeren fekvő Paxosz eredetét is egy mítoszhoz kötik. A legenda szerint a szeszélyes Poszeidón egy apró földi édent szeretett volna teremteni szerelmének, Amphitritének, ezért létrehozta Paxoszt. A sziget ma is nyugodt, romantikus hangulatot áraszt olajfaligeteivel, kristálytiszta öbleivel és apró kikötővárosaival.

A látogatók búvárkodhatnak a védett tengerifű-mezők fölött, felfedezhetik a híres Kék-barlangokat, és akár delfineket is láthatnak. Érdemes felkeresni Gaios és Lakka kikötőjét is, a szomszédos Antipaxosz tengerpartjai pedig hajóval könnyen elérhetők.

Mükéné az ókori görög civilizáció egyik legfontosabb központja volt. A hagyomány szerint Perszeusz alapította, és itt uralkodott Agamemnón is, a trójai háború legendás királya. A régészeti lelőhely legismertebb része az oroszlános kapu, amely Európa egyik legjelentősebb bronzkori emlékének számít. A hatalmas kőtömbökből épült falakról az ókori görögök úgy tartották, hogy csak a küklopszok erejével készülhettek.

A helyszínen az egykori palota maradványai, a királysírok és a híres Atreusz kincsesháza is megtekinthető. A múzeumban számos eredeti mükénéi leletet állítottak ki.

(Guardian)