2026-07-02
Vízhiány miatt hirdettek vészhelyzetet több görög szigeten
A nyári szezon elejére ismét előtérbe került az ivóvízhiány Görögországban, miután idén több szigeten is vészhelyzetet hirdettek a romló vízellátás miatt. A probléma évek óta súlyosbodik, a görög kormány pedig több tízmillió euró értékű támogatással próbálja kezelni a helyzetet. A fejlesztések egyik fontos célja a tengervíz sótalanítására alkalmas rendszerek telepítése és működtetése, amelyek a szigetek jövőbeli vízellátásának egyik alappillérét jelenthetik.
A görög hatóságok június közepén vízhiány miatti vészhelyzetet hirdettek az égei-tengeri Alóniszosz és Tínosz szigetén. Emellett a Jón-tengeren fekvő Meganíszi esetében további három hónappal meghosszabbították a korábban elrendelt vészhelyzeti státuszt.
A döntés elsősorban adminisztratív jelentőségű, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok gyorsított eljárásban vezessenek be vízgazdálkodási intézkedéseket, illetve könnyebben béreljenek vagy telepítsenek sótalanító berendezéseket. A vészhelyzeti státusz egyelőre három hónapig marad érvényben, szükség esetén pedig meghosszabbítható.
A vízhiány nem új jelenség Görögországban. Az elmúlt évben több szigeten is hasonló intézkedésekre volt szükség, többek között Kárpathoszon, Léroszon, Pátmoszon, Asztipáleán és Szímin.
A problémát több tényező egyszerre okozza. Az Égei-tenger számos szigete természetes adottságai miatt eleve száraz éghajlatú, miközben az éghajlatváltozás következtében egyre hosszabbak a csapadékszegény időszakok. A szakértők szerint az évszázadokon át tartó túllegeltetés és erdőirtás is hozzájárult ahhoz, hogy a szigetek kevésbé képesek megtartani a csapadékot.
Ezzel párhuzamosan a turizmus vízigénye is folyamatosan nő, különösen a nyári hónapokban, amikor a látogatók száma a helyi lakosság többszörösére emelkedhet.
A görög kormány az elmúlt másfél évben több fejlesztési programot is elindított a helyzet kezelésére. 2026 elején az ország környezetvédelmi minisztériuma 42 vízellátási projekt támogatását hagyta jóvá, összesen 75,5 millió euró értékben. A program részeként több sziget először kap úgynevezett tengervíz-sótalanító berendezést, míg számos más helyszínen a meglévő rendszereket bővítik.
A tengervíz-sótalanító üzemek nagy nyomással, speciális membránokon préselik át a tengervizet, eltávolítva belőle a sót és a legtöbb szennyeződést. Az így előállított víz további kezelés után ivóvízként kerülhet a hálózatba. Bár a technológia energiaigényes és költséges, a természetes édesvízforrásokban szegény görög szigetek számára egyre inkább nélkülözhetetlen megoldást jelenthet.
Júniusban újabb programot jelentettek be, amely további 15 millió eurót biztosít kilenc szigeti önkormányzatnak. A támogatásokból korszerűsítik az elöregedett vízhálózatokat, csökkentik a szivárgási veszteségeket, új tározókat építenek, valamint további sótalanító üzemeket telepítenek. A fejlesztések Náxoszt, Amórgoszt, Rodoszt, Asztipáleát, Léroszt, Alóniszoszt, Szkópeloszt, Krétát és Zákinthoszt érintik.
A görög szigetek vízellátásának biztosítása egyre fontosabb kérdéssé válik, mivel az ország gazdasága jelentős mértékben támaszkodik a turizmusra. Egyes szigeteken takarékossági intézkedések is előfordulhatnak: kisebb lehet a víznyomás a zuhanyzókban, korlátozhatják a medencék feltöltését, a szálláshelyeket pedig arra kérhetik, hogy csökkentsék a vízfogyasztásukat.
A látogatók számára a legfontosabb, hogy tudatosan bánjanak a vízzel azokon a szigeteken, ahol az ivóvízkészletek különösen szűkösek.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
