Grönland: a legszebb helyek és a legfontosabb tudnivalók utazás előtt

Grönland felfedezését egy Vörös Erik nevű viking hajóshoz kötjük. Családja Izlandon telepedett le, miután apját, Thorvald Asvalddsont gyilkosság miatt száműzték a mai Norvégia területéről. Az alma nem esett messze a fájától: Eriket 982-ben szintén gyilkosság miatt három évre száműzték Izlandról, ezért felfedezőútra indult, és végül rátalált Grönlandra. 985-ben visszatért Izlandra, itt azonban érthető okokból nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így úgy döntött, hogy új települést hoz létre az általa felfedezett földön.

Grönland akkoriban egészen más klímával bírt, ezért is nevezte el Vörös Erik „zöld földnek”, vagyis „Greenland”-nek. A dán gyarmatosításig (1721) különféle népek éltek a területén, autonómiát pedig csak 1979-ben kapott Dániától.

Grönland sokáig alig szerepelt a turisztikai térképen, az elmúlt években azonban egyre több aktív és környezettudatos utazó keresi fel. Nemrég megépült az első valóban nemzetközi repülőtere, a sziget pedig egyre határozottabban halad afelé, hogy ökoturisztikai központtá váljon.

Hatalmas területét jégtakarók, fjordok és különleges állatvilág formálja: télen a hőmérséklet bőven nulla fok alá süllyed, nyáron viszont a sziget zöldbe borul. Ilyenkor hosszúak a nappalok, különösen az éjféli nap időszakában, ami ideális a felfedezéshez. Télen pedig a sarki fény játéka ad egészen különleges hátteret az utazásnak.

A vakációt érdemes Nuukban kezdeni, ahová jellemzően Koppenhágából vagy Izlandról érkeznek a járatok. Autóutak híján a fővárosból belföldi repülőjáratokkal vagy hajóval lehet továbbindulni, így fedezhetjük fel Grönland legizgalmasabb úti céljait, az időjárás azonban bármikor közbeszólhat. Éppen ezért tanácsos a nyári hónapokra időzíteni az utazást. A kalandozáshoz ráadásul az óceánjárós utak is remek keretet adnak, amelyekkel kényelmesen bejárhatjuk a sziget legnépszerűbb helyszíneit.

Nuuk kiválóan vegyíti a történelmi örökséget a kortárs kultúrával. A művészetekért érdemes felkeresni a Művészeti Múzeumot vagy a Katuaq Kulturális Központot, a Grönlandi Nemzeti Múzeumban és Levéltárban pedig közelebb kerülhetünk az inuit történelemhez.

A fővárosból számos kajakos, hajós vagy helikopteres túra indul a fjordok felé. Ezeken a különleges tájak mellett az állatvilág is főszerepet kap: léteznek például kifejezetten bálnalesre vagy madármegfigyelésre szervezett kirándulások.

Kirándulni persze más módon is lehet. A Visit Greenland kínálatában találunk sarkköri sétákat, vadászati programokat, kerékpártúrákat, hómobilos kalandokat, kutyaszános és jéghalászati lehetőségeket is, de a búvárkodás, a természetes termálfürdők, a sziklamászás vagy éppen a síelés is szóba jöhet.

Ilulissat városába önmagában is megéri ellátogatni. A Történelmi Múzeum és a művészeti kiállításokat kínáló Kunstmuseum jó ráhangolódás, mielőtt belevágnánk a jégfjordhoz vezető túraútvonalakba. Ebédre megállhatunk az Inuit Caféban, estére pedig érdemes benézni a Naleraq bárba is. A tradicionális inuit kultúra hangulatáért keressük Sisimiutot, a déli part színes házaiért és nordikus örökségéért Qaqortoqot, a keleti parti kalandokért Tasiilaqet, a hajós és szigeti programokért pedig a Disko-öblöt.

A grönlandi gasztronómiai élményekhez hozzátartozik a kaffemik is, a helyiek egyik legkedvesebb ünnepi hagyománya. Ilyenkor a grönlandiak otthon, a saját lakásukban látják vendégül az ismerősöket és gyakran az ismeretleneket is, születésnapok, évfordulók vagy más fontos alkalmak apropóján. A kaffemik általában nyitott esemény, sokszor a közösségi médián keresztül terjed a híre, és turistaként is csatlakozhatunk, ami ritka, személyes betekintést ad a helyi szokásokba.

Grönlandi utunkra érdemes készpénzzel is készülni, mert Nuukon kívül már jóval ritkább a kártyás fizetés. Hostelben átlagosan 650 koronáért (nagyjából 33 ezer forintért) szállhatunk meg, a hotelekben pedig körülbelül 50 ezer forint körüli kezdőárakkal érdemes számolni.

(Források: Visit Greenland, TTW, Lonely Planet)