2026-11-04
A sivatag Manhattanje: több száz felhőkarcolót építettek évszázadokkal ezelőtt
Jemen keleti részén egy különös város emelkedik ki a sivatagból. Sibám látképe toronyházaival leginkább egy modern város üzleti negyedére emlékeztet, pedig az épületek jóval a mai felhőkarcolók megjelenése előtt készültek.
A Hadramaut-völgyben fekvő Sibámra gyakran hivatkoznak a sivatag Manhattanjeként: apró, fallal körülvett óvárosában mintegy ötszáz, javarészt öt-hétemeletes épület sorakozik egymás mellett, de akadnak ennél is magasabbak.
Sibám története azonban jóval régebbre nyúlik vissza a ma látható toronyházaknál. A várost már az ókorban fontos kereskedelmi útvonalak keresztezték, amelyeken a karavánok főként fűszereket és tömjént szállítottak.
Bár úgy tűnhet, hogy a település a sivatag egy véletlenszerű pontján fekszik, elhelyezkedése nagyon is előnyös: a Hadramaut-vádi időszakos vízfolyása itt a földművelést és a vízkészletek gyűjtését is lehetővé tette.
Sibám mai látképének nagy része a 16. században alakult ki, miután az 1532–1533-as hatalmas áradások szinte teljesen elpusztították a korábbi településszerkezetet. Az újjáépítés során a lakosok magasabb házakat kezdtek emelni, miközben a völgy ezen részén meglehetősen kevés hely állt rendelkezésre.
A toronyházakat helyben készített vályogtéglákból emelték: az agyagos-homokos földhöz szalmát kevertek, majd a megformázott téglákat a napon szárították ki. Az alsó részeken a falak vastagsága az egy métert is elérhette, felfelé haladva azonban fokozatosan elvékonyodtak. Ezzel csökkentették az alsóbb szintekre nehezedő terhelést, miközben a vastag falak a hőség ellen is védelmet nyújtottak.
Az alsó szinteken rendszerint raktárak kaptak helyet, fölöttük fogadóhelyiségeket és közösségi tereket alakítottak ki, míg a felső emeleteket lakótérként használták. A homlokzatokat szintén sár alapú vakolattal borították, az esőnek leginkább kitett felső részeket pedig fehér mészréteggel védték. Az épületek ennek ellenére folyamatos karbantartásra szorulnak, mivel az időjárás jelentős károkat okozhat a szerkezetükben.
Az épületek megóvását az elmúlt évek politikai konfliktusai is nehezítették, ennek ellenére Sibám óvárosa továbbra is különleges helyet foglal el Jemen építészeti örökségében. Az UNESCO 1982-ben vette fel a világörökségi listára.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
