Több száz magyar gyógyított Észak-Koreában
Magyar orvosok csoportja Észak-Koreában, 1955
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

2026-08-22

Több száz magyar gyógyított Észak-Koreában

Kevéssé ismert magyar történet vezet az 1950-es évek Észak-Koreájába, ahol több mint kétszáz magyar orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó teljesített szolgálatot. A misszió központja egy ideig Rákosi Mátyás nevét viselte, emlékét pedig ma is kétnyelvű emlékoszlop őrzi Szarivonban.

A koreai háború 1950 júniusában Észak-Korea Dél-Korea elleni támadásával kezdődött, majd rövid idő alatt nemzetközi konfliktussá szélesedett. Dél-Korea oldalán az Egyesült Államok vezette ENSZ-erők harcoltak, Észak-Koreát pedig Kína és a Szovjetunió támogatta. Mire 1953 júliusában megszületett a fegyverszünet, a félsziget jelentős része romokban hevert, és milliók vesztették életüket vagy kényszerültek elhagyni otthonukat.

Magyarország már 1950 nyarán, a Rákosi-rendszer idején bekapcsolódott Észak-Korea támogatásába. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként küldött egészségügyi csoportot a koreai harctérre, ezzel párhuzamosan pedig gyűjtést szerveztek egy hadikórház létrehozására. Az intézményt végül Rákosi Mátyásról nevezték el.

Az első, tizenöt fős magyar csoport a háború kitörése után alig néhány héttel indult útnak. 1957-ig összesen nyolc magyar egészségügyi turnus váltotta egymást Észak-Koreában.
Image
Magyar orvosok csoportja a szarivoni piacon, 1955
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
Állandó veszélyben

Az egészségügyi misszió léptéke is jelentős volt. Korábbi MTI-adatok szerint 1950 és 1956 között 225 magyar orvos és ápoló szolgált Észak-Koreában, több mint 120 ezer beteget láttak el, és mintegy hétezer műtétet végeztek.

A munka gyakran közvetlen életveszélyben zajlott. A kórházat a fronthelyzet és a bombázások miatt többször is át kellett költöztetni, az elsőként kiküldött felszerelés jelentős része pedig egy légitámadás során megsemmisült. A fegyverszünet után, 1954-ben az intézmény végül Szarivonba került, ahol a magyar egészségügyi dolgozók még további három évig folytatták a munkát.

Azt azonban nehéz megállapítani, milyen állapotban van ma a szarivoni kórház, és az intézmény jelenlegi működéséről is kevés ellenőrizhető információ áll rendelkezésre.
Image
Magyar orvosok a szarivoni május 1-i felvonuláson, 1956
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A kórház akkori állapotáról ritka képet ad Vujity Tvrtko mintegy negyedszázaddal ezelőtt készített, csak nemrég közzétett helyszíni riportja. A felvételeken súlyos ellátási hiányok és elavult egészségügyi eszközök láthatók, az azóta eltelt időszakról pedig kevés olyan ellenőrizhető információ érhető el, amely érdemi javulásra utalna.

A riport készítésének idején a több évtizedes magyar kapcsolat már humanitárius segítség formájában folytatódott. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat rendszeresen visszatért Szarivonba, ahol segélyszállítmányokkal, gyógyszerekkel és orvosi felszerelésekkel támogatta a kórház és a helyi gyermekotthon ellátását.

A kórház magyar múltjára ma a kertben álló kétnyelvű emlékoszlop is emlékeztet, amelyet az egykori misszió tiszteletére állítottak.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!