Krokodilok és vízilovak között merülnek a mélybe Mali homokbúvárai

A Malin keresztül kanyargó Niger mentén régóta emberek ezreinek megélhetése kötődik a homok- és kavicskitermeléshez. Különösen fontos szerepet játszik ebben Koulikoro környéke, ahonnan az építőanyagot teherautókkal szállítják tovább a mintegy 60 kilométerre fekvő Bamakóba. A gyorsan növekvő főváros építkezései ugyanis hatalmas mennyiséget igényelnek belőle.

A folyón dolgozó homokbúvárok munkája első látásra egészen hihetetlen. Csónakokkal indulnak a kitermelési pontokhoz, majd egyikük a víz alá bukik, hogy a mederből kikapart homokkal vagy kaviccsal töltse meg a vödröt, társa pedig a felszínről húzza fel a rakományt. Ez a kézi módszer ma is része a Niger menti kitermelésnek.

Egyes kitermelési pontokon a homokért akár 15–20 méteres mélységbe is le kell bukniuk. A munka több szempontból is veszélyes: a kitermelés idővel mélyedéseket és gödröket alakíthat ki a folyómederben, amelyek tovább nehezíthetik a merülést. Egy 2025-ben megjelent kutatás fulladásos balesetekről is beszámolt, és két vizsgált helyszínen az elmúlt évtizedek során 1,4, illetve 1,8 méteres medermélyülést mutatott ki.

Mindehhez hozzájön a térségben gyakori, 40 Celsius-fok körüli hőség, valamint a Niger állatvilága: a folyóban krokodilok és vízilovak is élnek, amiket a helyiek a munka természetes veszélyei között tartanak számon.

A homokbányászat következményei a Niger környezetében is egyre látványosabbak lehetnek. Kutatások szerint a folyamatos kitermelés amellett, hogy átalakítja a folyómedret, hozzájárulhat a partfalak omlásához, és a vízi élőhelyeket is megzavarhatja. A helyi halászok ezért attól tartanak, hogy miközben Bamako építőipara profitál a Niger homokjából, az ő megélhetésük kerül veszélybe.

Koulikoróban a konfliktus odáig jutott, hogy a városközponthoz közeli sekély vizekben korlátozták a kitermelést, részben azért, mert ezeket a területeket a helyi gyerekek is használják.