A 700 fős provence-i falu, amely Franciaország titkos ékszerdoboza

Franciaország déli részén, a Verdon-kanyon lábánál találunk rá Moustiers-Sainte-Marie mindössze 700 főt számláló településére. A falu már régóta állandó szereplője a „Les Plus Beaux Villages de France” vidéknépszerűsítő programnak, ami elnézve takaros kőházait és egyedi elhelyezkedését nem is csoda.

Moustiers-Sainte-Marie az 5-6. század környékén kezdett felvirágozni a kereszténységnek köszönhetően, a középkorban pedig fontos zarándokhellyé vált, különösen a sziklafalba épített Notre-Dame de Beauvoir kápolna miatt. Erre az időszakra vezethető vissza a falu egyik legjellegzetesebb látnivalójának, a két szikla között lógó aranycsillagnak a története is: a legenda szerint a díszt egy Blacas nevű – keresztény – lovag helyezte a város fölé, miután megszabadult a szaracénok fogságából, akik muszlim hitre szerették volna téríteni.

Moustiers második aranykorát a 17-18. században élte, ugyanis ekkor kezdődött meg a fajanszgyártás. A mesterséget úgy tudni, hogy egy Antoine Clérissy nevű szerzetes ismertette meg a helyi fazekasokkal, akik hamar bele is tanultak a technikába: a 18. századra Európa-szerte nagyon keresett cikk lett a moustiers-i fajansz, amelyre az idő elteltével egyre részletesebb és jobban kidolgozott minták kerültek. Mindennek ma az óváros közepén található, Musée de la Faïence Moustiers néven ismert múzeum állít emléket.

Moustiers utcáin sétálva semmiképpen se hagyjuk ki a városházával szemben található piacot, ahol a térség gasztronómiai kínálatának legjavából válogathatunk: péntekenként a tér megtelik kézműves olívaolajat, francia sajtokat és kiváló borokat árusító bódékkal. A nyári időszakban ráadásul éjszakai piaccal is kedveskednek a látogatóknak este 6 és 11 óra között.

Annak ellenére, hogy Moustiers nem nagy település, egy Michelin-csillagos (La Bastide de Moustiers) és persze sok más remek étterem díszíti területét. Java részük szezonális, helyi alapanyagokra épít – próbáljuk ki az igazi francia ratatouille-t, a vörösboros daube provençale marhapörköltet és a tradicionális provence-i hallevest, a bouillabaisse-t. Az édességek közül kiemelkedik a brióshoz hasonló tarte tropézienne-t, de a vidék természeti adottságai miatt rengeteg levendulás finomsággal – például levendulamézzel – is találkozhatunk.

A Sainte-Crox (víztározó) tó partjai mellett magasodó sziklákról elképesztő kilátás nyílik a környékre, a tó smaragdzöld vizét pedig előszeretettel használják kajakozásra, vízi sportokra és hajókázásra is – a sziklák miatt továbbá a térség tökéletes a raftingozásra is. A 700 méter mély Verdon-kanyon egyébként Európa legnagyobb szurdokának számít, és persze számos túralehetőséget rejt magában.

Erre járva érdemes felmásznunk a Point Sublime és a Balcons de la Mescla nevű kilátópontokhoz, de azt sem fogjuk megbánni, ha végigsétálunk a Route des Crêtes látványútján. A legismertebb túraútvonalnak a Sentier Martel 14 kilométer hosszú pályája számít, de a meredek Imbut-ösvény és a rövidebb Sentier du Lézard is jó választás.