A világ legősibb elsüllyedt városa, amiről az Atlantiszt mintázhatta Platón A világ legősibb elsüllyedt városa, amiről az Atlantiszt mintázhatta Platón
A kép csak illusztráció
Fotó: Shutterstock

2024-08-01

  • Drive
  • Úti cél
  • A világ legősibb elsüllyedt városa, amiről az Atlantiszt mintázhatta Platón

A világ legősibb elsüllyedt városa, amiről az Atlantiszt mintázhatta Platón

Az elsüllyedt városok már az ősidők óta mozgatják az emberek fantáziáját: gondoljunk csak Atlantisz misztikus területére. Habár arra nincs bizonyíték, hogy Platón elveszett kontinense a valóságban is létezett volna, az már sokkal valószínűbb, hogy a görögországi Pavlopetri szigete inspirálhatta az ókori filozófust az Atlantiszt ismertető Timaiosz és Kritiász megírásakor.

Atlantisz legendájáról szinte nincs, aki még ne hallott volna: egy komplett civilizáció, ami annak ellenére képes volt fennmaradni, hogy a várost teljesen elnyelte a tenger. Habár Platón elveszett szigete/kontinense minden bizonnyal egy fiktív helyszín, létezik Görögországban egy olyan város, ami nagyon is valós – Pavlopetri ráadásul jóval a filozófus ideje előtt került a víz alá.

Pavlopetri apró szigetét Görögország délnyugati részén, a Peloponnészoszi-félsziget lábánál találhatjuk meg. Területét még 1904-ben fedezte fel Folkion Negris geológus, ám az első tudományos feltárásra csak jóval később, 1968-ban került sor Nicholas Flemming régész jóvoltából. A kutatóknak ekkor egy 150-szer 300 méteres területet sikerült behatárolniuk 3-4 méteres mélységben, feltételezésük szerint pedig Pavlopetri legalább 15 épületből állt.

A romok becsült korát nagyjából 5000 évre tették, a szakértők pedig az épületek mellett sírokat, utcákat, kerámiákat, pengéket és bronzfigurákat is találtam, melynek kora a mükénéi periódusra (Kr.e. 16-12. század) vezették vissza.
Az Egyesült Királyságban is van hasonló: Az elveszett angol település, ami mára a britek Atlantisza lett

A figyelem azonban csak 40 évvel később irányult igazán Pavlopetrire: 2009-ben ugyanis a Görög Kulturális Minisztérium, a Görög Tengerkutató Központ, valamint a Nottingham Egyetem együttműködésével elindult egy ötéves projekt annak érdekében, hogy a város minden szegletét fel tudják térképezni.

A vizsgálatok, ásatások pedig arra engedték következtetni a kutatókat, hogy Pavlopetri jóval nagyobb lehetett, mint azt eleinte gondolták: az újonnan felfedezett épületekből, utcákból az látszott, hogy a város mintegy 9000 négyzetméteren terülhetett el.

Emellett arra is találtak bizonyítékot, hogy Pavlopetri már a mükénéi kort megelőzően, a bronzkorban is lakott volt. Ekkortájt, Kr. e 5000-3000 között körülbelül 500-2000 fő lakhatta a várost. Az ötéves kutatást követően a szakembereknek ráadásul egy digitális videót is sikerült összeraknia, amelyben bemutatják, hogyan is nézhetett ki egykor a város.

Mindenesetre az még most sem teljesen tiszta, hogy minek hatására került a tenger fenekére Pavlopetri – egyes feltételezések szerint egy földrengés pusztíthatta el nagyjából időszámításunk előtt 1000-ben vagy időszámításunk szerint 375-ben. Napjainkban a várost nagyban veszélyeztetik a környező öblökben közlekedő nagyobb hajókból származó vegyi szennyeződések, de az illetékes hatóságok és aktivisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy megőrizzék a világ legidősebb elsüllyedt városát.

(Források: The Travel, IFL Science, World Monuments Fund)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!