Két kontinenst érinthetünk meg ennél a víz alatti látványosságnál

Izlandot elsősorban zord, de annál vadregényesebb tájairól ismerik az utazók, és míg a Kék Lagúna vagy a Trónok harca sorozatból ismert fekete homokos Reynisfjara-part is kétségkívül egyedülállóak, a Thinkvellir Nemzeti Park területén létezik egy másik látványosság, amihez foghatót sehol nem találhatunk. A Silfra-hasadék Reykjavíktól északkeletre, a Thingvallavatn-tó partjanál helyezkedik el, és egy népszerű búvárpontnak számít.

A Silfa-hasadék két oldala két különböző földrészhez tartozik: itt találkozik ugyanis az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemez, ahhoz pedig, hogy mindkettőre rá tudjuk tenni a kezünket, le kell merülnünk a nagyon keskeny, de kristálytiszta vizű hasadék aljára. Ezek a lemezek egyébként folyamatosan távolodnak egymástól, a becslések szerint évente mintegy 2 centiméterrel.

A Thingvellir Nemzeti Park környékén bekövetkezett,1879-es földrengést követően nyíltak meg az ehhez hasonló hasadékok, ám közülük csak a Silfrát töltötte végül fel a gleccserek fagyos vize. Területén négy fő látványosságot fedezhetnek fel a látogatók: a Silfra-törés mentén tudunk a két kontinens között fényképezkedni, ezek mellett pedig a szűk folyosókból álló Silfra-csarnok, a Silfra-katedrális és a Fildra-lagúna is nyitott a turisták előtt.

Mindenesetre mivel a Silfra vize a gleccserekből származik, ezért a búvárok körében még az alig 4 Celsius-fokos víz ellenére is rendkívül népszerű helyszínnek számít: a Time Out szerint az érdeklődők akár 100 méterről is le tudnak látni a víz alatti sziklaképződményekre. Persze a hasadék felfedezéséhez szükség van némi tapasztalatra, így a búvár képesítéssel nem rendelkező látogatóknak nincs lehetőségük lejutni a 60 méter mély üreg fenekére – de búvárszemüveget és pipát ragadva bárki elmerülhet a felszínhez közelebb.