Sivatagba illene ez a világítótorony, pedig Európa északi partján áll
Rubjerg Knude világítótorony, Dánia
Fotó: rphstock, Shutterstock

2026-11-10

Sivatagba illene ez a világítótorony, pedig Európa északi partján áll

A Rubjerg Knude világítótorony első pillantásra akár egy sivatag közepén is állhatna, pedig valójában Dánia északnyugati partvidékének hatalmas homokdűnéi közül emelkedik ki. Az épületet évtizedeken át fenyegette a vándorló homok és a folyamatosan pusztuló partfal, 2019-ben végül egészen szokatlan mentőakcióra volt szükség: a 700 tonnás tornyot sínekre helyezték, és hetven méterrel beljebb költöztették.

Dánia északnyugati partvidékén, Aalborgtól északnyugatra áll a Rubjerg Knude világítótorony. A látvány szokatlan: a 23 méter magas építmény egy hatalmas homokdűne tetején emelkedik, környezetével pedig inkább sivatagi tájat idéz, mint az Északi-tenger partvidékét. A háttérben hullámok csapódnak a meredek partfalnak, miközben a szél folyamatosan alakítja a környező dűnéket.

A világítótorony 1900-ra készült el, fényét december 27-én gyújtották meg először. Akkor még több mint kétszáz méterre állt a part szélétől, a környéket azonban már ekkor is folyamatosan formálta a szél és a tenger.

Kezdetben nem is a tenger, hanem a szárazföld belseje felé vándorló homok okozta a nagyobb problémát. Az évek során egyre magasabb dűne alakult ki a világítótorony körül, aminek növekedését növénytelepítéssel és más módszerekkel próbálták lassítani. A beavatkozások azonban nem hozták meg a kívánt eredményt: a homok a növényzet körül tovább halmozódott, így a dűne egyre magasabbra nőtt.

Image
Rubjerg Knude világítótorony, Dánia
Fotó: uslatar, Shutterstock

A homok a világítótorony személyzetének mindennapjait is meghatározta. Az épületegyütteshez eredetileg őrlakás, az alkalmazottak szállásai, gépház és konyhakertek is tartoztak, ezeket azonban időről időre újra elborította a homok. A dolgozóknak rendszeresen lapátolniuk kellett, hogy a bejáratokat, a gépeket és a kerteket használni tudják.

A homok megfékezésére tett kísérletek végül kudarcot vallottak. A világítótorony körül olyan magasra nőttek a dűnék, hogy fényét egyre nehezebben lehetett látni a tengerről, ezért 1968. augusztus 1-jén végleg lekapcsolták.

Az épület azonban ezután sem maradt kihasználatlanul. 1980-ban az egykori őrlakásban a homokvándorlást és a környék történetét bemutató múzeumot nyitottak. Néhány évtizeddel később ezt is utolérte a vándorló homok: az épületet fokozatosan betemette, a kiállítást pedig 2002-ben másik helyszínre kellett költöztetni.

Síneken költöztették el a 700 tonnás tornyot

A 2010-es évekre már a part pusztulása jelentette a legnagyobb veszélyt. A hullámzás egyre nagyobb darabokat szakított le a meredek partfalból, így a világítótorony fokozatosan megközelítette a szakadék szélét.

A számítások szerint az épület néhány éven belül a tengerbe zuhanhatott volna, ezért végül egy szokatlan megoldás mellett döntöttek: a bontás helyett a teljes tornyot egyben költöztették beljebb. A 2019-es művelet előtt a munkások kiásták a világítótorony alapzatát, majd több tonna vassal és betonnal erősítették meg a szerkezetet. Ezután síneket fektettek le a homokban, amikre speciális görgőket szereltek. 

A 23 méter magas és mintegy 700 tonnás világítótornyot lassan, síneken gördítve húzták hetven méterrel beljebb a szárazföld felé. Maga a költözés mindössze négy és fél órát vett igénybe, az eseményt pedig több mint húszezren figyelték a helyszínen.

Az áthelyezéssel a becslések szerint további 30-40 évet nyerhetett a világítótorony, ami ekkorra már Észak-Jütland egyik legismertebb látványosságává vált. A Rubjerg Knude közben új funkciót is kapott. 2016-ban csigalépcsőt építettek a belsejébe, így ismét fel lehet jutni a torony tetejére, odafent pedig egy fényprizmát helyeztek el. A szerkezet az egykori világítóberendezést idézi meg, ám a fényt ezúttal nem a tenger felé, hanem a torony belsejébe vetíti.

A történet nemrég ráadásul újabb fordulatot vett, amikor szeptemberben egy nagyobb partomlás ismét látványosan átalakította a világítótorony alatti partszakaszt. Az épület újabb áthelyezéséről egyelőre nem született döntés, a helyi vezetés ugyanakkor már jelezte, hogy szükség esetén ismét megvizsgálják ennek lehetőségét.

A part gyors pusztulása miatt azonban könnyen lehet, hogy a 2019-es költöztetéssel nyert néhány évtized jóval hamarabb elfogy, mint korábban számították.

(Visit Denmark)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!