Mit keres egy „magyar nő” nevű falu Szibériában?

Oroszország déli részén, nagyjából Novoszibirszk és Irkutszk között félúton találunk egy különös települést. Vengerka nevét „magyar nőként” vagy „magyar lányként” is le lehet fordítani, és több, magyar közösségekkel is összefüggésbe hozott szibériai falutól eltérően itt semmi nem utal arra, hogy valaha magyarok éltek volna. A Magyarországtól mintegy hétezer kilométerre fekvő települést a 19. században már említik a hivatalos dokumentumok, a kialakulását azonban ma is rejtélyek övezik.

A korabeli beszámolók szerint ekkor még csak néhány házból állt a település, a lakók pedig javarészt vadászatból és halászatból éltek, később pedig a fakitermelés lett a fő megélhetési forrásuk. A helyiek néha „vengerszkij” néven is emlegetik magukat, ami szintén „magyart” jelent. Saját bevallásuk szerint ők sem tudják, hogyan kapta a falu ezt a nevet: az öt kisebb-nagyobb településből álló „falubokorban” ugyan oroszok, ukránok, beloruszok, litvánok és moldovánok is élnek, de magyaroknak nyoma sincs.

A 20. század elejéről ugyanakkor fennmaradt néhány elbeszélés, amelyek némileg ellentmondanak ennek.

– idézi Tarczali dell’Adami Géza 1925-ös beszámolóját a Sokszínű Vidék. Vengerka azonban egykor nemcsak egy település neve volt, az orosz nyelvben más jelentése is létezett. Az első világháború előtti Oroszországban így nevezték azokat az Osztrák–Magyar Monarchiából érkező énekesnőket és táncosnőket, akik különféle szórakozóhelyeken vállaltak pikáns munkákat. Manapság az elnevezést inkább egy magyaros, orosz cigánytáncra, illetve egy csárdásszerű páros táncra használják.

Még ma sem teljesen tiszta, miért éppen ezt a nevet kapta egy olyan település, ahol magyarokat sosem láttak. Valószínűbb, hogy a korabeli orosz nyelvhasználat nyomán alakult ki a Vengerka elnevezés, a falu nevének eredete azonban alighanem végleg homályban marad.