2026-10-14
Hétmillió év után került elő Bükkábrány elveszett erdeje
Világszenzációt keltett 2007 nyarán, amikor a bükkábrányi lignitbányában tizenhat, több millió éves fatörzs került elő. Az ősfák eredeti helyükön, állva maradtak fenn, ráadásul a szerves anyaguk is megőrződött, ami egészen ritka betekintést engedett a mai Kárpát-medence több millió évvel ezelőtti világába.
2007 júliusában különleges lelet került elő a bükkábrányi lignitbányából. Mintegy hatvan méterrel a felszín alatt tizenhat fatörzset találtak, amelyek nagyjából hétmillió éve, a miocén korban éltek. Egy egykori mocsárcipruserdő maradványai voltak, különlegességüket pedig az adta, hogy eredeti helyükön, állva őrződtek meg.
A törzsekből a kutatók az egykori erdő képét is rekonstruálni tudták. A mai mamutfenyőkkel rokonságot mutató fenyőfélék és mocsárciprusok akár 30-40 méter magasra is nőhettek, míg a bányából előkerült alsó törzsrészek jellemzően 5-6 méter magasak és 2-3 méter átmérőjűek voltak.
A miocén korban a mai Bükkábrány környéke egészen másképp festett. A Kárpát-medencében szubtrópusi éghajlat uralkodott, a térség pedig a Pannon-tó partvidékéhez tartozott. A víz mellett kiterjedt mocsárerdők húzódtak, amelyekben a mocsárciprusfélék is gyakoriak voltak. Ezek ma már jóval kisebb területen fordulnak elő, földtörténeti léptékben azonban Eurázsia jelentős részén elterjedtek voltak.
A partvidék közben folyamatosan alakult. A folyók hordaléka lassan feltöltötte a tavat, a vízszint változásai pedig újra és újra átrendezték a környező mocsaras területeket.

A szakemberek szerint homokvihar vagy iszaplavina temethette be a fák alsó részét, akár hatméteres magasságig. A vastag üledékréteg és a vízzel telített homok olyan körülményeket teremtett, amelyek lassították a faanyag lebomlását, így a törzsek több millió éven át szokatlanul jó állapotban maradhattak fenn. Az egykori mocsárerdők növényzetéből idővel azok a lignittelepek is kialakultak, amelyek miatt évmilliókkal később bányászni kezdtek a térségben.
A lelet azért is számított kivételesnek, mert a kutatók nem néhány szétszóródott fatörzset találtak. Az ősfák egy hozzávetőleg ötvenszer száz méteres területen, egykori helyükön álltak, így az egykori erdő szerkezetéről is jóval többet elárultak, mint az elszigetelten előkerülő fosszilis famaradványok.
Olvasd el ezt is!
A leletmentés során hat törzset szállítottak az ipolytarnóci ősmaradványokhoz, ahol megkezdték a tartósításukat. Közülük ötöt később a látogatóközpont közelében állítottak ki, így a bükkábrányi erdő megmentett darabjai ma is megtekinthetők.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!


