5 történelmi vendéglő Magyarországon, ahol ma is érdemes asztalt foglalni

Az egykori sóút mentén, Tiszafüred közelében álló Patkós Csárda története egészen a 18. század elejéig nyúlik vissza. A vendéglőt az 1990-es évek elején megvásárló Szundi Balázs az ilovetiszato.hu portálnak adott interjújában elmondta, hogy a csárda már egy 1721-es térképen is szerepel. A környéken portyázó hortobágyi betyárok is megfordulhattak az egykor az utazók pihenőhelyeként szolgáló épületben.

A csárda ma is a hagyományos magyar konyhára épít: az étlapon legényfogó, Jókai-bableves, harcsapaprikás és pacalpörkölt is szerepel, valamint az Angyal Bandi tenyere nevű szűzpecsenye, amely a híres betyár emlékét őrzi.

Debrecen legrégebbi fennmaradt épületében működik a Régi Posta Étterem és Fogadó, amelynek otthonát az 1690-es években emelték. Az épület egykor Diószegi Sámuel, a város első postamesterének háza volt, és postaállomásként is szolgált. Leghíresebb vendége XII. Károly svéd király volt, aki 1714-ben, az Oszmán Birodalomból hazafelé tartva szállt meg itt.

A történelmi épületben 2011 tavaszán nyílt meg a mai formájában működő étterem, amely elsősorban a hagyományos magyar konyhára épít. Kínálatában olyan fogások szerepelnek, mint a rántott malacfül, az alföldi gulyásleves, a sült csülök, a kapros-juhtúrós sztrapacska és a harcsapaprikás.

Az óbudai Kéhli Vendéglő Budapest egyik legrégebbi étterme, története pedig szorosan összefonódik a városrész múltjával. A névadó család ősei a 18. században, a törökök kiűzését követően érkeztek a környékre a németországi Kehl városából. Kéhli Károly az 1800-as évek végén nyitotta meg borkimérését, amelyből idővel népszerű vendéglő lett. Rendszeres látogatói közé tartozott Krúdy Gyula is, aki élete utolsó éveiben szinte mindennap megfordult itt.

A vendéglő egyik legismertebb fogásához, a snapszerleveshez különös történet fűződik. A legenda szerint egy átmulatott, kártyázással töltött éjszakán az egyik vendég snapszerlevest rendelt, Kéhli mama pedig végül savanyúkáposztából és füstölt húsból készült levest tálalt fel.

A fogás ma is időről időre felbukkan a vendéglő kínálatában, ahol egyébként a hagyományos magyar konyha ételei dominálnak. Az étlapon óbudai pontyhalászlé, hortobágyi palacsinta, vadas, brassói aprópecsenye és hagymás rostélyos is szerepel.

A balatonszemesi Kistücsök Étterem 1992 óta működik jelenlegi formájában, az épület múltja azonban jóval régebbre nyúlik vissza: a 19. században még Postakocsi Fogadó néven ismerték. Azóta a Balaton déli partjának egyik meghatározó éttermévé vált, amely a Dining Guide 2025-ös vidéki rangsorában a nyolcadik helyen végzett.

A Kistücsök konyhája a régió gasztronómiai hagyományaira épít, ugyanakkor a nemzetközi ízeknek is teret enged. Étlapján többek között almamustárral kínált mangalicamájas, birsalmaleves, szarvasgerinc és fogasfilé is szerepel.

A Békéscsabához közeli Kondoroson található Kondorosi Csárda története egészen a 18. század közepéig nyúlik vissza. A nyolc út találkozásánál álló vendéglőt 1784-ben építették újjá, és egykor hírhedt betyárbúvóhelynek számított. A hagyomány szerint Rózsa Sándor is megfordult a falai között, de olyan neves művészek is jártak itt, mint Arany János és Erkel Ferenc.

A csárda azóta korszerűsödött, kínálatában azonban ma is hangsúlyosak a hagyományos magyar fogások és a betyárvilágot idéző ételek. Az étlapon többek között betyárleves, tarhonyával kínált kondorosi gulyás, betyárpecsenye és kakasherepörkölt is szerepel.