17 betű kell Magyarország leghosszabb falunevéhez

A leghosszabb nevű magyarországi falu rekordját sokáig egy békési település tartotta. A húsz betűből álló Reformátuskovácsháza azonban 1969-ben elvesztette önálló nevét, amikor Mezőkovácsházához csatolták. Azóta két Vas vármegyei falu osztozik az első helyen: Chernelházadamonya és Kemenesszentmárton neve egyaránt 17 betűből, a kétjegyű mássalhangzókat külön karakterként számolva pedig 19 karakterből áll.

Chernelházadamonya Vas vármegye északi részén található. A település 1925-ben két korábbi falu, Csernelháza és Damonya egyesítésével jött létre, kezdetben azonban még Chernelháza néven szerepelt. Ez az elnevezés nem maradt sokáig használatban: 1927-től már Chernelházadamonyaként tartották számon.

Kemenesszentmárton Celldömölk közelében fekszik. A VAOL szerint neve a Kemenesalja tájegység és Szent Márton, az egykori templom védőszentjének nevéből alakult ki. Írásban először a 14. században említették Zenthmarton néven. A településnek jelentős kisnemesi múltja is van: 1744-ben az összeírt 143 férfi közül 77 nemesi származású volt.

Vas vármegyében két további, feltűnően hosszú településnévvel is találkozhatunk. Táplánszentkereszt és Hegyhátszentmárton egyaránt 16 betűből áll, a kétjegyű mássalhangzókat külön számolva pedig 18 karakter hosszú.

A legrövidebb magyar településnevek mezőnye jóval népesebb. Nyolc olyan falu van az országban, aminek neve mindössze két betűből áll: Ág, Bő, Őr, Sé, Ács, Écs, Öcs és Úny.

Érdekesség, hogy a szabolcsi Őr kivételével valamennyi a Dunántúlon található. Bő és Sé Vas vármegyében, Ág Baranyában, Ács és Úny Komárom-Esztergomban, Écs Győr-Moson-Sopronban, Öcs pedig Veszprém vármegyében fekszik.