2026-11-22
Tűzvész fogadta Magyarország első gőzvonatát
Ma már egy rövid, alig félórás vonatút választja el Budapestet Váctól, 1846 júliusában azonban egészen más élményt jelentett végigrobogni ezen az úttörő szakaszon. Ekkor adták át Magyarország első gőzvontatású, közforgalmú vasútvonalát, az ünnepi szerelvény utasait pedig Vácon olyan látvány fogadta, amire aligha számítottak.
Miközben a vasút a 19. század első felében robbanásszerűen terjedt Európában, Magyarország még jelentős lemaradásban volt. Gróf Széchenyi István a nyugat-európai újításokat megismerve már korán felismerte, hogy a korszerű közlekedés hiánya az ország gazdasági fejlődését is hátráltatja.
Az első komolyabb áttörést az 1836-os XXV. törvénycikk hozta meg, ami tizenhárom lehetséges közlekedési irányt jelölt ki, és a finanszírozás, az engedélyezés, valamint a kisajátítás szabályait is rögzítette. Az első nagy beruházásért két jelentős bécsi bankár versengett, végül Ullmann Móric terve valósulhatott meg. A Pestet Béccsel összekötő vasúti kapcsolat az 1850-es évek elejére épült ki.

A vállalkozás erősen támaszkodott külföldi technikára. A sínek Walesből és Poroszországból érkeztek, az első két mozdonyt pedig a belga Cockerill gyár készítette. A gőzösök a Pest és a Buda nevet kapták, a leendő mozdonyvezetőket pedig egy angol szakember tanította be.
A vasút Pest városképét is átformálta. A vonal miatt épült fel a klasszicista stílusú Pesti indóház a mai, 1877-ben átadott Nyugati pályaudvar helyén. Az épület hamar a korszak egyik látványos középületévé vált, bár a vasútvonal megnyitójára még nem készült el teljesen.
Az ünnepélyes átadásra 1846. július 15-én került sor. A korabeli beszámolók szerint hatalmas tömeg gyűlt össze, az első szerelvényen pedig nagyjából 250 vendég utazott, köztük József nádor is.

A fogadás azonban egészen másként alakult, mint tervezték. Mire a szerelvény befutott, Vácon tűzvész tombolt, így az ünneplést hamar felváltotta a kapkodás és a mentés. A vendégek így jóval komorabb hangulatban tértek vissza Pestre.
A fejlődés ennek ellenére folytatódott: 1847-ben megnyílt a Pest–Szolnok vonal is, amely közel háromszor olyan hosszú volt, mint a váci szakasz. Az átadás alkalmából a MÁV visszaemlékezése szerint 16 kocsis ünnepi szerelvényt is indítottak. A szabadságharc idején a vasútépítés megtorpant, a hálózat azonban a következő évtizedekben ismét gyors ütemben bővült.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!


