2026-06-26
Tihany rejtett földtani csodája mellett a legtöbben csak elsétálnak
A Tihanyi-félszigetet sokan a levendulamezők és a Balatonra nyíló panoráma miatt keresik fel, pedig egy egészen különleges földtani látványosságot is rejt. Az itt található gejzírkúpok több millió évvel ezelőtti vulkáni folyamatok emlékei, amelyeket ma egy látványos tanösvényen fedezhetünk fel.
A Balaton-felvidékről sokaknak eszébe jut a térség vulkáni múltja, elég csak a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyre gondolni, ám arról már kevesebben tudnak, hogy Tihanyban egykor gejzírszerű hévforrások is formálták a tájat. A félsziget egyik legérdekesebb természeti értéke így a gejzírmező, ahol különleges kőalakzatok mesélnek a Balaton-felvidék földtani múltjáról.
A terület története 8-7,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a késő miocén korban intenzív vulkáni működés alakította a mai Tihanyi-félsziget térségét. A felszínt vulkáni tufa és bazalttufa fedte, majd a vulkánok elcsendesedése után megindult az utóvulkáni működés. A földkéreg repedésein át feltörő forró, ásványi anyagokban gazdag hévizek meszes-kovás anyagot szállítottak a felszínre, amely rétegről rétegre építette fel a ma gejzírkúpokként ismert porózus kőképződményeket.
Nevük ellenére ezek nem a klasszikus, Izlandról ismert, vízsugarat kilövellő gejzírek maradványai, hanem egykori szénsavas hévforrások által létrehozott forráskúpok. Miután a hévforrásos működés megszűnt, a kúpokat az erózió alakította tovább, így jött létre a ma látható változatos felszín.
A gejzírmezőn a Csodásbalaton.hu cikke szerint mintegy 40 kúp található. A legismertebb közülük az Aranyház-forráskúp, amelyet sárgás zuzmók borítanak, ezért napsütésben aranyló színben ragyog. Szintén népszerű az Átjáró-kúp, amely természetes nyílásán keresztül átjárható, de a jellegzetes megjelenésű Kalapos-kúpnál is érdemes megállni egy fotóra.
A Borsóköves-forráskúpot apró mészrögök teszik látványossá, míg a Hármashegyi-forráskúp a félsziget legnagyobb képződményei közé tartozik.
A területet a 14 kilométer hosszú, zöld T-jelzéssel ellátott Lóczy Lajos Tanösvényen lehet bejárni. Az útvonal id. Lóczy Lajos földrajztudós nevét viseli, aki elsőként készített tudományos geológiai szemlét a Balaton-felvidékről.
A tanösvény a már említett kúpokat is érinti, de része a Tomboló vulkánok világa nevű sziklaképződmény is. Az ösvény nagy része könnyen járható, a 2022-ben megújított, interaktív ismertetőtáblák miatt családok számára is jó választás. A túra több ponton is elkezdhető, például a Belső-tó partjáról, az Őrtorony-kilátótól vagy a Kis-erdő-tető közeléből.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
