Extrém hőségben még az utasokat is levehetik a repülőgépről

Az utazások során a legtöbben zivatarok vagy hóviharok miatt számítanak járatkésésekre, pedig egy másik időjárási jelenség is egyre gyakrabban okoz fennakadásokat: a rendkívüli hőség.

Extrém melegben csökken a levegő sűrűsége, így a repülőgépek szárnyai kisebb felhajtóerőt termelnek, és a hajtóművek teljesítménye is romolhat. Emiatt előfordulhat, hogy a gép csak kisebb tömeggel tud biztonságosan felszállni. Ilyenkor a légitársaságok csökkenthetik a poggyász vagy a rakomány mennyiségét, utasokat kérhetnek meg arra, hogy egy későbbi járattal utazzanak, illetve kevesebb üzemanyagot is tankolhatnak.

A légitársaság szerint az ilyen súlykorlátozás bevett eljárás azokon a repülőtereken, ahol nyaranta gyakori az extrém hőség. Ross Aimer, a United Airlines korábbi pilótája az Independentnek úgy fogalmazott, hogy a repülés törvényeit nem lehet megkerülni: a gépeknek az emberekhez hasonlóan hűvös, sűrű levegőre van szükségük ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák.

A pilóták minden felszállás előtt kiszámítják, hogy az adott repülőgép az aktuális körülmények között mekkora tömeggel indulhat el biztonságosan. Ebben a gép tömege mellett a külső hőmérséklet, a repülőtér tengerszint feletti magassága és a kifutópálya hossza is szerepet játszik. A magasabban fekvő repülőtereken eleve ritkább a levegő, ezért nagy hőségben még kedvezőtlenebbek lehetnek a felszállási körülmények.

A probléma a következő évtizedekben várhatóan egyre gyakoribbá válhat. Egy 2017-es kutatás szerint a század közepére a legmelegebb napszakban induló, teljesen megtöltött járatok 10-30 százalékánál lehet szükség a felszállótömeg csökkentésére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik.

Egy 2025-ös európai elemzés 30 repülőteret vizsgált, és négy népszerű turisztikai célpontot talált különösen érintettnek: Róma Ciampino, Pantelleria, Chios és San Sebastián repülőterét. Rövidebb kifutópályáik miatt ezeken a helyeken már eleve szűkebbek a felszállási korlátok, a gyakoribb hőhullámok pedig tovább csökkenthetik a megengedett felszállótömeget. 

Június végén például mintegy 3410 járat késett, további 140-et pedig töröltek az Európát sújtó hőhullám idején. A leginkább érintett repülőterek között volt a barcelonai El Prat és az amszterdami Schiphol is. A kánikula okozta üzemelési nehézségek a sűrű európai menetrendben gyorsan továbbgyűrűzhetnek, így egy-egy fennakadás számos későbbi járat indulását is felboríthatja.

Ráadásul nem minden repülőtér infrastruktúrája bírja ugyanúgy a szélsőséges hőséget. A londoni Luton repülőtér 2022-ben például átmenetileg leállította a forgalmat, miután a rendkívüli meleg megrongálta a kifutópálya burkolatát.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a repülőterek különösen érzékenyek lehetnek a városi hősziget-hatásra. A hatalmas burkolt felületek, a kevés árnyék, valamint a repülőgépek, kiszolgálójárművek és légkondicionáló berendezések által termelt hő miatt ezek a területek gyakran még a környezetüknél is jobban felmelegednek, ami tovább nehezítheti a repülőtéri működést.