Meglepő oka van, miért szerepel X több repülőtér nevében
Ha gyakran ülünk repülőn, akkor biztosan találkoztunk már olyan reptéri kóddal, amelyben feltűnt egy titokzatos „X” – mint például a Los Angeles-i LAX vagy a birminghami BHX esetében. Sokan úgy vélik, hogy a betű valamilyen technikai rövidítés vagy titkos jelölés lehet, ám a magyarázat ennél sokkal egyszerűbb, hiszen csupán egy régi hagyományról van szó, amely ma is tovább él minden beszállókártyán.
Minden évben turisták milliói haladnak át a világ különböző repülőterein, így nem meglepő, hogy néhány szemfüles utazó figyelmébe ötlött egy különös repülőtéri kód, amelyben egy „X” szerepel. Ilyen például a Los Angeles-i repülőtér, amelyet LAX, vagy a birminghami, amelyet BHX néven ismerhetünk. A jelenség nemrég egy Reddit-bejegyzés kapcsán került újra a figyelem középpontjába, ahol több ezer kommentelő próbálta megfejteni a betű jelentését. Legtöbbjük az „express” vagy az „international” rövidítésére tippeltek, ám a valóság ennél jóval egyszerűbb, mégis meglepő: a betűnek nincs semmilyen különleges repüléstechnikai jelentése.
Alapesetben két hivatalos szervezet oszt ki különböző kódokat minden repülőtér számára. Az ICAO (International Civil Aviation Organization – Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), az ENSZ egyik szerve, amely a nemzetközi légiközlekedési szabályozások egységességét biztosítja, négybetűs kódokat használ. Ezeket főként a légiforgalmi irányítás és a légitársaságok alkalmazzák repülési tervekben. A négy betűből az első jelzi az országot, míg a három további az adott repülőtér egyedi azonosítója. Például Florida Fort Lauderdale–Hollywood nemzetközi repülőterének kódja KFLL, ahol a „K” az Egyesült Államokat jelöli, az „FLL” pedig magát a repülőteret.
A másik szervezet az IATA (International Air Transport Association – Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség), amely az utasok által leggyakrabban látott hárombetűs kódokat adja ki – ezek szerepelnek a repülőjegyeken és a foglalásoknál. Fort Lauderdale–Hollywood esetében ez FLL, míg például Amszterdam Schiphol repülőtere az AMS kódot viseli.
Előfordul, hogy az IATA-kód megegyezik az ICAO-kód utolsó három betűjével, de ez nem mindig van így.
A SCS Chauffeur luxus reptéri transzferszolgáltató szakértője, Hadleigh Diamond az Expressnek számolt be arról, hogy az „X” az 1930-as és 1940-es évek öröksége, amikor a légiközlekedés bővülése miatt a repülőtéri kódokat kétbetűsről hárombetűsre növelték, hogy a távíró alapú és rádiókommunikáció egyszerűbbé váljon. Los Angeles eredetileg „LA", Birmingham pedig „BH" kód alatt futott, így amikor a globális rendszer három karaktert követelt meg, egyszerűen egy „X” -et toldottak a végére.
Nincs szó tehát semmilyen rövidítésről vagy titkos jelről, csupán egy, a nemzetközi repülés korai időszakából megmaradt érdekességről.
Hadleigh hozzátette, hogy az LAX és a BHX tökéletes példái annak, hogyan maradnak meg a légiközlekedés történetének apró részletei a repülés modern történetében is. Tudni, honnan erednek ezek a kódok, szórakoztató emlékeztető arra, milyen gyorsan fejlődött a légi közlekedés az elmúlt évszázadban.
A repülőtéri kódokkal pedig ma már mindenhol találkozhatunk, hiszen jelen vannak a poggyászcímkéken, beszállókártyákon és online jegyfoglalásokban is. Érdekesség, hogy a brit Birmingham (BHX) és az alabamai Birmingham (BHM) kódja könnyen összekeverhető, így érdemes odafigyelni az azonosítókra.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
