14 dolog, amit érdemes tudnod, mielőtt Spanyolországba utazol

Spanyolország rengeteg mindenben kitűnik Európából: fantasztikus ételek és borok, változatos tájak, lenyűgöző építészeti látnivalók, zöldterületek és pezsgő művészeti élet várja a látogatókat. A közlekedés kényelmes, a helyiek barátságosak, és szívesen segítenek, ha eltévednénk.

Ugyanakkor érdemes tisztában lenni a helyi szokásokkal és praktikákkal, hogy az utazás a lehető legzavartalanabb legyen. Mit érdemes tehát tudnunk, mielőtt felszállunk az első gépre Spanyolország felé?

Van egy humoros spanyol mondás, miszerint: „Május 40-ig ne vedd le a kabátod.”

Ez bizonyára meglepően hangozhat, hiszen Spanyolország tipikusan a meleg klímájáról ismert, mégis érdemes kabátot is magunkkal vinni június közepéig. Valójában ugyanis több hidegebb évszak van, mint meleg: kora tavasz (március–május), ősz (szeptember–november) és tél (december–február). Az északi régiók, például Baszkföld, Asztúria és Galícia ráadásul hűvösebbek a többi területnél.

Érdemes továbbá a megfelelő mindennapi ruházatot is kiválasztani. Vallási helyeken, templomokban, vagy mecseteknél mindig takarjuk el a vállainkat és térdeinket.

A bankkártya a fő fizetőeszköz Spanyolországban. A nagy turisztikai városok – Madrid, Barcelona, San Sebastián, Ibiza – kártyabarátok. Ha mégis a készpénzt választanánk, akkor gondoskodjunk róla, hogy legyen nálunk apró is, mert egyes helyeken – buszokon, taxiknál a reggeli műszakban nehezebb visszaadnia a sofőröknek. Célszerű kisebb bankjegyeket (5 és 10 eurósokat) is magunkkal vinni.

A madridiak számára az augusztus ugyanúgy a pihenésről szól, mint bármelyik más turistának: a legtöbb hely ilyenkor zárva van, a helyiek pedig a tengerpartokra menekülnek a hőség elől.

A legtöbb turista, aki először érkezik Spanyolországba, éhesen várja, hogy az éttermek kinyissanak. Ennek oka, hogy az itteni vendéglátóegységek egészen más nyitvatartással működnek: az ebédet rendszerint 13 és 16 óra, a vacsorát pedig 20 és hajnal 1 óra között fogyaszthatjuk el. Emellett fontos kiemelni, hogy a legtöbb hely hétfőn zárva tart, így érdemes tapasokat – apró, sós falatokat, melyeket sok városban ital rendeléséhez ingyen adnak – magunknál tartani.

Hagyjunk időt továbbá a „sobremesára" – az étkezés utáni hosszabb beszélgetésre. Ez a spanyol társasági kultúra jellegzetessége: órákon át élvezni a másik társaságát egy ital mellett.

Bár a borravaló nem tiltott az országban, de nincs is erős kultúrája sem. Ennek ellenére a vendéglátók természetesen értékelik, ha mégis adnánk nekik.

Az étkezés évszázadok óta az egyik legnagyobb élvezet a spanyolok számára, amely lassan, nyugodt körülmények között zajlik. Ezért sem látni a spanyolokat szendvicset vagy sült krumplit enni az utcán vagy a tömegközlekedésen.

Ha nincs ötletünk, mit együnk ebédre, akkor érdemes a „menú del día”-t választani, azaz a spanyol napi menüt. Ez egy háromfogásos menü, amelyben helyet kap a desszert, az ital, a kenyér és kávé is. Az ebéd ára nagyjából 8 és 17 euró (3100-6600 forint) között mozog.

Fordítsunk különös figyelmet a zsebtolvajokra! Sose hagyjuk felelőtlenül értékeinket, ha pedig a teraszon étkezünk, akkor figyeljünk a gyanús árusokra, akik jellemzően virágokkal vagy lottóval próbálják elvonni el a figyelmünket.

A spanyol csapvíz biztonságosan fogyasztható, ám íze régiónként változhat.

A turisták körében népszerű sangríát általában kancsóban hozzák elénk, nem pohárban. Helyette próbáljuk ki inkább a tinto de veranót, amely egy vörösboros és citromos szódás ital. Ne feledkezzünk meg a spanyolok kb. 250 milliliteres csapolt söréről sem, a cañátról.

Ez a szám minden vészhelyzet esetén hívható, még SIM-kártya nélkül is. A nyelvi korlátoktól sem kell tartanunk, hiszen többnyelvű díszpécserek kapcsolnak minket a megfelelő szolgáltatáshoz. A spanyol nemzeti rendőrséget továbbá a 091-es telefonszámon érhetjük el.

A nagyobb spanyol városokban bőven elég, ha angolul beszélünk, azonban a kisebb településeken hasznos lehet a helyi nyelv ismerete.

Ha valahova betérünk enni, akkor ne felejtsük el megdícsérni a kiszolgálást, illetve ha valaki segítőkész volt, akkor a „muy amable” (nagyon kedves) kifejezést érdemes használni. A spanyoloknál továbbá jellemző, hogy hosszú ideig is eltrathat a búcsúzkodás: lehet hogy elköszöntek egymástól, mégis folytatják a beszélgetést, akár órákon keresztül.