17 gyönyörű úti cél tűnhet el a térképről az évszázad végére

Már csak 74 év választ el minket 2100-tól, és ez idő alatt egyes úti célokat súlyosan fenyeget a tengerszint emelkedése. A New Orleanshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosok esetében várhatóan az áradások jelentik majd a legnagyobb kihívást, míg a Maldív-szigetekhez és Fidzsihez hasonló területeknél maga a fennmaradás kerülhet veszélybe.

Velence, New York, Amszterdam vagy Hongkong környékén már az is komoly változásokat indíthat el, ha a vízszint akár hat centiméterrel emelkedik: lakónegyedek kerülhetnek víz alá, és az infrastruktúra is jelentős átalakításra szorulhat.

Az alábbiakban 17 olyan helyszínt mutatunk be, ahol reális annak kockázata, hogy az évszázad végére teljesen eltűnnek a föld színéről.

Az Indiától délre fekvő szigetcsoport a világ egyik legveszélyeztetettebb úti célja. A portugál, holland és brit uralom után a térség 1965-ben nyerte el függetlenségét, és azóta a világ egyik legkeresettebb nyaralóhelyeként tartják számon. Az ország ugyanakkor rendkívül alacsonyan fekszik: legmagasabb pontja mindössze 2,3 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, így a Maldív-szigetek számít a világ legalacsonyabban fekvő államának.

A nagyjából félmillió lakos többsége a fővárosban, Maléban él, és ha a tengerszint a becslések szerinti ütemben emelkedik, az ország mintegy 1100 szigetének akár 80 százaléka is víz alá kerülhet 2050-re.

Nincs sokkal jobb helyzetben a Csendes-óceán közepén fekvő Kiribati sem, amelynek legmagasabb pontjai is alig emelkednek három méterrel a tengerszint fölé. Az ország különösen kitett a változásnak: az óceán szintje a térségben az átlagosnál gyorsabban emelkedik, miközben a szigetek alacsony fekvése miatt már kisebb vízszintváltozás is komoly következményekkel járhat. Ez a kettős kitettség Kiribatit a világ egyik legveszélyeztetettebb térségévé teszi.

A Bahamákat is súlyosan fenyegeti a tengerszint emelkedése, különösen az ország központi szigetén, New Providence-en. Itt található a főváros, Nassau is, amelynek legmagasabb pontja mindössze öt méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Egyes felmérések szerint a Bahamák jelentős része 75 éven belül víz alá kerülhet, a folyamat pedig két nagy belső lagúna kialakulásához vezethet. Nassau nagy része ezt már aligha vészelné át.

A helyzetet tovább súlyosbítja a szigetek geológiája: a mészkőrétegek könnyen átengedik a vizet a talajba, így az óceán nemcsak kívülről áraszthatja el a Bahamákat, hanem belülről is veszélyeztetheti.

A gyönyörű tengerpartjairól és vulkanikus tájairól ismert Fidzsi-szigetek fennmaradását az extrém időjárási jelenségek legalább annyira veszélyeztetik, mint a tengerszint emelkedése. A térségben gyakoriak a heves esőzések, az ezek nyomán kialakuló áradások pedig az elmúlt évtizedekben több emberéletet is követeltek.

Az egyik legsúlyosabb eset 2009-ben történt, amikor 19 ember halt meg, több ezren kényszerültek elhagyni otthonukat, és az infrastruktúrában is jelentős károk keletkeztek. Az árvíz olyan kulcságazatokat is érzékenyen érintett, mint a turizmus és a cukornádtermesztés, jól mutatva, hogy a klímaváltozás egyszerre jelent súlyos társadalmi és gazdasági kockázatot.

Nem a Maldív-szigetek az egyetlen turistaparadicsom, amelyet elnyelhet az óceán. A 115 szigetből álló Seychelle-szigetek nagy része alacsonyan fekszik, mintegy 130 ezres lakossága pedig elsősorban a part menti városokban él. Emiatt a legfontosabb infrastrukturális szolgáltatások is ezeken a területeken összpontosulnak.

Mindez azt jelenti, hogy már a vízszint kisebb emelkedése vagy egy komolyabb viharhullám is súlyos következményekkel járhat. A becslések szerint ötven év múlva a Seychelle-szigetek már nem úgy néz majd ki, mint ma, száz éven belül pedig akár teljesen el is tűnhet.

1. Maldív-szigetek
2. Kiribati
3. Bahama-szigetek
4. Fidzsi-szigetek
5. Seychelle-szigetek
6. Szamoa
7. Tuvalu
8. Marshall-szigetek
9. Salamon-szigetek
10. Vanuatu
11. Velence
12. Palau
13. A Torres-szoros szigetei
14. Banglades
15. Hollandia
16. Miami
17. Nauru

(Forrás: Daily Mail)