Ezekből az országokból érkeznek a legellenszenvesebb turisták

Nem állnak a mozgólépcső jobb oldalára, a legkellemetlenebb helyeken csoportosulnak vagy túl hangosak a kocsmákban – ezeket a dolgokat a legtöbben elnézzük a turistáknak, ám vannak olyan magatartások, amelyekkel minden jó szándékunk ellenére is kevésbé tudunk elfogadóak lenni. A Telegraph nemrég részletesen utánajárt mely országok turistáinak van a legrosszabb híre egy-egy népszerű nyári úti célon. Ehhez olyan utazási szakértőiket hívták segítségül, akik Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban élnek.

A franciák szerint az angol turisták meglepően udvariasan viselkednek a szállodákban és az éttermekben, olyannyira hogy egy normandiai hotel szerint az „idegeskedő" franciák helyett sokkal szívesebben adják ki a briteknek a szobákat – néha azt hazudva, hogy már „teljesen beteltek”. Azt viszont már sokkal kevésbé tolerálják, ha az angolok túlságosan felöntenek a garatra, ahogy a nyelvtudásukon is van mit csiszolni. 

Érdekesség, hogy Olaszországban elég megosztott a megítélés: míg nekik is bőven kijut a részeges angolokból, addig másik oldalról azt mondják, hogy a britek értékelik a legjobban az olasz kultúrát, gasztronómiát és szokásokat, és ők figyelnek a legjobban arra, amit a túravezetők mesélnek nekik.

A németek imázsa sem mindenhol tökéletes: míg Franciaországban és Olaszországban a vélemények kimerülnek az olyan sztereotípiákban, mint, hogy a „németek szeretik a pontosságot és a szervezettséget, a legjobb ár-érték arányt keresik és diszkrétek”, addig Spanyolországban már jóval több panasz érkezik arra nézve, hogy mennyit és hogyan isznak (alkoholt) – habár erre az olaszoknál is kitertek, de Itáliában kifejezetten értékelik, hogy a németek hajlandóságát a kevésbé turistás helyszínek felfedezésére.

Mind közül a leghangosabbnak viszont egyértelműen a spanyol turistákat nevezték meg – legalábbis a franciák szerint. Görögországban és Olaszországban óriási a szimpátia a spanyolok iránt: mint a helyi szakemberek is írják, „a spanyolok olyanok, mint mi. Szeretik az ételeinket, szeretik a borainkat és átérzik a mediterrán életérzést”.

A franciák azt gondolják az olaszokról, hogy jóval életvidámabbak és lazábbak, mint az átlag, ez pedig kiváló turistákká teszi őket. Általában a művészetekért, a történelemért és a gasztronómiáért érkeznek, és különösen tudnak értékelni egy-egy jó pohár bort. A görögök szerint rengeteg kávét isznak, a spanyoloknak pedig egy rossz szava sincs rájuk – elvégre is a nyelv, a kultúra, a gasztronómia és a hangosság területén is nagyon hasonlít a két ország.

A kínai turisták mindenhol nagyban hozzájárulnak a gazdasághoz, de a franciák szerint nem mindig könnyű rezonálni velük. Kiváltképpen azért, mert hatalmas csoportokban érkeznek, és úgy tűnik, hogy minden látványosságon csak végigrohannak azért, hogy mihamarabb elérkezzenek a dizájnerboltokba. De azzal sem nagyon tudnak mit kezdeni, hogy a kínai utazók a helyi ízek helyett jellemzően mindig a legjobb kínai étkezdéket keresik. Görögországban és Olaszországban sem túlzottan népszerűek, főleg azért, mert a nagy csoportokban utazó kínai turisták szelfibotjaikkal sokszor tiszteletlenek és minden gátlás nélkül furakodnak be a legszűkebb és legilletlenebb helyekre is.

A franciák szerint az amerikaiak olyanok, mint a kisgyerekek a cukorkaboltban: véget nem érő energiájukkal és örökös lelkesedésükkel járják be az úti célokat, a görögök pedig történelmük miatt bajtársiasan gondolnak a hazatérő amerikaiakra. A spanyoloknál azonban más a helyzet: szerintük az amerikaiak legalább annyira rosszak, mint a britek: nem tisztelik a helyi szokásokat és hagyományokat, és gyakran tiszteletlenek. Az olaszok is hasonló véleményen vannak: szerintük az amerikaiak az egyik legproblémásabb vendégek, sokszor követelőznek és bunkók – de természetesen nem mindenki ilyen: a tisztelettudóbb turistáknak mindig örülnek, ők illedelmesek és nem zavarnak sok vizet.