2025-10-31
Az ősz legkedveltebb zöldsége, amit a világ 5000 éve nem tud megunni
Akár egy forró és fűszeres krémlevesről, akár egy pumpkin spice lattéról vagy épp egy töklámpásról legyen szó, a sütőtök ma már elválaszthatatlan az őszi időszaktól és a halloween hangulatától. De hogyan vált ez az ősi, Amerikából származó zöldség az évszak egyik legelterjedtebb, szinte mindenki által ismert szimbólumává? Cikkünkben megvizsgáljuk, milyen utat járt be az őslakos növénytermesztéstől a globalizációig, milyen egészségügyi előnyökkel jár a fogyasztása, és azt is, hogyan lett a sütőtök a világ egyik legfelkapottabb őszi italának és ünnepének központi eleme.
Kevés olyan zöldség létezik, ami a 21. századra jobban egybeforrott volna az ősszel, mint a sütőtök, ami bár a világ számos országában – így Magyarországon is – eredetileg könnyen termeszthető alapélelmiszernek számított, a globalizációnak és főként az amerikai behatásnak köszönhetően ma már ugyanennyire tekintünk rá dekorációs elemként és egyfajta státuszszimbólumként is. A halloween és a hálaadás elképzelhetetlen lenne nélküle, akárcsak a modern nagyvárosok utcái gőzölgő pumpkin spice lattés papírpoharak nélkül.
Persze több mint ötezer évvel ezelőtt, amikor az amerikai őslakosok először kísérleteztek a sütőtök termesztésével, még szó nem volt semmiféle lattéról. A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a kontinens őshonos növényéről van szó, ami a mai Egyesült Államok délnyugati részétől Mexikón és Közép-Amerikán át egészen Peruig, Ecuadorig és Kolumbiáig ismert volt – az őslakosok valószínűleg hosszú szeletekre felvágva, parázson sütve fogyasztották.
Termesztése egészen Kr. e. 3500 körülre nyúlik vissza, de Kr. u. 1200-ra már Észak-Amerika-szerte ismerték, így ma a kukorica mellett a nyugati félteke legelső haszonnövényeként tartjuk számon. A nagyüzemi mezőgazdaság megjelenése előtt a viszonylag igénytelen növényt bőséges terméshozama mellett a könnyű tárolás miatt kedvelték.
Az amerikai kontinensre érkező telepesek is előszeretettel fogyasztották – erről árulkodik egy 1630 körüli rövid vers is, ami szerint a gyarmatosítók valamilyen formában (levesben, pudingban vagy épp pitében) minden napszakban sütőtököt ettek, és „bizony bajba kerültek volna” nélküle. Az egyik legnépszerűbb korabeli elkészítési mód lényege, hogy miután levágták a tök tetejét és kikaparták belőle a puhább, magvakkal teli részt, egy tejes-mézes-fűszeres keverékkel töltötték meg, majd parázsban jól átsütötték – ez lényegében a modern sütőtökös pite elődjének tekinthető.
Azt, hogy a sütőtök idővel Európába is eljutott, Kolumbusznak köszönhetjük, aki a 15. század végén tökmagokkal tért vissza hajóútjáról, ahhoz azonban még évszázadoknak kellett eltelnie, hogy nálunk is igazán népszerűvé váljon a zöldség. Először az Afrikában, Kínában és Japánban található portugál kereskedelmi telepeken terjedt el, majd az 1800-as években végre Európát is elérte a sütőtökláz.
Ez az időszak nagyjából egybeesett a ma már lényegében a kollektív tudatalatti részét képező halloweeni töklámpás létrejöttével, a 19. század közepén ugyanis nagy számban érkeztek ír bevándorlók az Egyesült Államokba, akik a szülőhazájukban használt takarmányrépa helyett elkezdték sütőtökből, egész pontosan dísztökből faragni a jack-o'-lanternt. A keresztény halottak napjához kapcsolódó, kelta gyökerekkel bíró, október 31-én tartott ünnep fő jelképe mögött több legenda is áll – a legelterjedtebb verzió egy Jack nevű kovács története, aki kicselezte az ördögöt, ezért ahelyett, hogy a pokolban végezte volna, kénytelen volt egy örökké izzó fadarab fényével beérni.
Az ördögtől kapott parazsat Jack a hagyomány szerint egy kivájt takarmányrépa belsejébe tette, lelke pedig azóta is a lámpás fényénél keresi a megnyugvást. Az amerikanizált halloween az 1990-es évektől kezdve Európába is visszagyűrűzött – először Franciaországban és Németországban lett népszerű, de a 2000-es évek eleje óta lényegében már mindenhol, így Magyarországon is sokan ünneplik. Ez a vallási jelentőség helyett inkább abban mutatkozik meg, hogy az október végi tökfaragás sokaknál ugyanolyan családi programmá vált, mint a karácsonyi mézecskalácssütés.
Ahogy Szűcs Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta: a sütőtök kiváló, változatosan felhasználható szezonális alapanyag, ami magas béta-karotin-tartalma (ez az A-vitamin előalakja) révén hozzájárulhat a szem egészségéhez, a szemszárazság és a makuladegeneráció (szemfenéki meszesedés) megelőzéséhez.
Káliumtartalma szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, az izmok és idegek zavartalan működésében. Emellett a sütőtökben található antioxidánsok és karotinoidok természetes sejtvédő hatásúak, így hozzájárulhatnak az immunrendszer működéséhez, a szív- és érrendszeri betegségek valamint daganatok megelőzéséhez. Fontos azonban, hogy ezek az előnyök csak egészséges, színes és változatos étrend mellett érvényesülnek, aminek része a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás is – Szűcs legalább napi 500 grammot javasol.
Bár sokan még most is a sütőtökkel azonosítják, arra Szűcs is rámutat, hogy a pumpkin spice a közhiedelemmel ellentétben szimplán egy fűszerkeverék, ami önmagában nem tartalmazza a zöldséget – így sem a pumpkin spice latténkban, sem a limitált kiadású instant zabkásánkban nincs sütőtök, így ezekre a termékekre nem vonatkoznak a fent felsorolt egészségügyi előnyök sem. Persze tiszta formájukban maguk a fűszerek is jótékony hatásúak lehetnek: a szerecsendió antioxidánsai az agyműködést támogathatják, a fahéj segíthet a vércukorszint szabályozásában, a szegfűszeg antibakteriális hatása pedig a szájhigiéniát is javíthatja. A gyömbér enyhítheti a gyomorpanaszokat és – a fahéjhoz hasonlóan – segítheti a keringést is, ami különösen jól jön az őszi időszakban. A gond ott kezdődik, hogy a pumpkin spice ízesítésű termékek jellemzően aromák és egy jó adag cukor hozzáadásával készülnek.
De egyáltalán hogyan jutottunk el oda, hogy a szezonális sütőtökfűszeres termékek lassan már nálunk is ugyanolyan népszerűek, mint a karácsonyiak? A választ a hálaadás klasszikus desszertje, a sütőtökös pite történetében kell keresnünk: a 18. század óta népszerű észak-amerikai édességbe hagyományosan kézzel őrölt fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget és szárított gyömbért tettek. A legelső előre bekevert pumpkin pie spice-ot a Thompson & Taylor nevű cég dobta piacra a 20. század elején, az újítás pedig könnyebbé, gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tette a pite elkészítését.
Nem csoda, hogy a termék hamar közönségkedvenc lett, és a különböző gyártók hasonló keverékeit egyre többen kezdték el a hagyományos desszert mellett sós fogásokhoz vagy épp forró italokhoz hozzáadni.
Azt, hogy ez utóbbi először amerikai, aztán pedig globális trenddé vált, a Starbucksnak köszönhetjük: az 1971-ben, Seattle-ben alakult cég már az 1980-as években kifejlesztette a karácsonyi tojáslikőrös lattét, a 2000-es évek elején pedig a borsmentás mokkájuk is nagy sikert aratott. Innen jött az az ötlet, hogy kihozzanak egy minden évben csak szezonálisan kapható italt – többféle receptet teszteltek különböző fókuszcsoportokkal, akik körében némi meglepetésre a pumpkin spice latte lett a favorit.
Bár nem a Starbucks próbálkozott először sütőtökfűszeres kávéval, egyértelműen nekik sikerült elsőként népszerűvé tenniük: az ital 2003-as megjelenése után letarolta Amerikát, 2012 óta pedig a világ legnagyobb kávézóláncának európai üzleteiben is kapható.
A magyarországi sütőtöktermesztés legfontosabb központja ma Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol közel 340 hektáron dolgoznak a gazdák a növénnyel, de Csongrád-Csanád vármegyéből és Bács-Kiskunból is jelentős mennyiség kerül minden ősszel a piacra. Az éves termésmennyiség jellemzően 35–40 ezer tonna között mozog, ami teljes mértékben fedezi a hazai igényeket, emiatt az import lényegében elhanyagolható.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB összesítése szerint a nagydobosi az egyik legkeresettebb sütőtökfajta az országban – ezt a nagyobb üzletekben gyakran konyhakészen is megvásárolhatjuk. Ahogy neve is mutatja, a fajta termesztésének gyökerei a nyírségi Nagydobos községig nyúlnak vissza: a helyi hagyomány szerint már a késői feudalizmus idején fontos takarmánynövényként funkcionált a környéken. Az első világháború alatt jelentős bevételt biztosított a falusi családok számára, igazi fénykorát pedig az 1920–30-as években, majd 1936 és 1946 között élte – napjainkban pedig újabb fellendülés látható a fajta népszerűségében.
A hagyományos magyar receptek krémlevesben vagy tökös-mákos rétesben alkalmazták, emellett a mai napig népszerűek a mézes-fűszeres sült tökszeletek is – igaz, a nagydobosi önmagában is kifejezetten édes. Emellett smoothie-kban és salátákban is tökéletesen megállja a helyét, de minden további nélkül készíthetünk belőle valamilyen süteményt, például amerikai stílusú sütőtökpitét is egy bögre forró pumpkin spice latte mellé.
Szöveg: Gerlei Dávid
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
