Egy rövid kirándulás vezet a Balaton-felvidék különleges látványosságához: ilyen a magyar Stonehenge

A balatoni tanúhegyek között a Haláp talán kevésbé feltűnő, mint a Badacsony vagy a Szent György-hegy, története azonban a környék egyik legkülönösebbje. A nagyjából hatmillió éves hegy egykori bazaltsapkájának jelentős részét a hosszú évtizedeken át zajló bányászat tüntette el, ezért ma egészen más látványt nyújt, mint a Balaton-felvidék ismertebb magaslatai.

A legenda szerint a Balaton környékét egykor szelíd óriások lakták, közülük Balaton és lánya, Haláp maradtak utoljára. Amikor a lány barátnője férjhez ment, bánatában levetette magát a hegyről, amely később a nevét kapta. A valós történet sem kevésbé drámai: a hegyen már a római korban is fejtettek követ, a 20. században pedig jelentős bazaltbánya működött itt.

A kitermelt, különösen kemény bazaltot több nagy építkezéshez is felhasználták, többek között a ferihegyi repülőtér kifutópályájához és a régi M7-es autópályához. A bányászat során több mint százmillió tonna követ termeltek ki, így a hegy magassága az egykori 358 méterről körülbelül 291 méterre csökkent.

A bánya bezárása után a területet hosszú ideig nem lehetett látogatni, 2019-ben azonban megnyílt a Haláp-hegyi tanösvény. A nagyjából három kilométeres útvonalat körülbelül másfél óra alatt kényelmesen végigjárhatjuk, miközben a tanösvény tíz információs táblája a vulkanizmusról, a bazaltról, a bányászat történetéről, valamint a környék növény- és állatvilágáról mesél.

A túra során erdős, mohás szakaszokon és szinte sivatagi hangulatú kőmezőkön is áthaladunk. A bánya által kialakított kráter falában még láthatók a lávafolyások nyomai, a kőfalak között pedig öt- és hatszögletű bazaltformák jelennek meg. A felmelegedő köveken gyakran gyíkok sütkéreznek, a sziklás környezetben pedig uhu is fészkelhet, de nyulakkal, rókákkal és borzokkal is találkozhatunk.

A kráter belsejében maradt meg a hegy apró csúcsa, amelyhez meredek lépcsők vezetnek fel. Fentről teljes körpanoráma nyílik a Tapolcai-medencére, a környező tanúhegyekre, Sümeg irányába és tiszta időben a Balatonra is.

A túra egyik legkülönlegesebb állomása az Ébredő Vulkán szoborpark. A Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán által készített bazaltalkotásokat 2019-ben helyezték el a hegyen, szabálytalan tömbjeik pedig a Stonehenge hangulatát idézik. Bár történetük jóval fiatalabb az angliai kőkörénél, a vulkáni környezet és a környező panoráma különösen látványossá teszi őket.

A tanösvény kezdőpontjához Zalahaláp felől, a Devecser irányába mutató táblákat követve juthatunk el. A kanyargós, köves út végén parkolót találunk, innen a sorompó után indul a jelzett útvonal. A túra terepe alapvetően könnyű, de a lépcsők és a köves szakaszok miatt zárt cipőben érdemes nekivágni.