Nőnek, mozognak és osztódnak – mik ezek a rejtélyes képződmények Romániában? Nőnek, mozognak és osztódnak – mik ezek a rejtélyes képződmények Romániában?
Trovant-kövek, Románia
Fotó: Shutterstock

2025-02-25

Nőnek, mozognak és osztódnak – mik ezek a rejtélyes képződmények Romániában?

Egyiptom elveszett Atlantiszától kezdve a Himalája csontvázakkal teli taváig, világunkban számos rejtélyes jelenséget találni. Ilyenek Románia furcsa kősziklái is, amelyek azzal lepték meg a kutatókat, hogy növekednek, mozognak és még sokszorozódnak is. De mi állhat a háttérben és egyáltalán hogyan létezhetnek ilyen kövek?

Bár folyton növekvő köveket leginkább egy népmesében lehet elképzelni, ilyen képződmények a valóságban is léteznek – ráadásul nem is messze Magyarországtól, a Bukaresthez közeli Costeşti könyékén. A Trovant-kövek formájukat tekintve elég változatosak: vannak, amelyek akkorák, mint egy kavics, de olyanok is, amelyek több méteresre nőnek.

Image
Trovant-kövek, Románia
Fotó: Shutterstock
Ráadásul folyamatosan: míg a legtöbb szikla mérete az erózió kitartó munkája miatt az évek múlásával kisebb lesz, addig a Trovant-kövek ezer év alatt akár 4-5 centiméterrel is nagyobbak lehetnek.

A geológusok szerint a kövek egy földrengés következtében jöttek létre nagyjából 5 millió évvel ezelőtt. Ezzel szemben a néphagyomány úgy tartja, hogy a különös képződmények növényi maradványok, dinoszaurusz-tojások vagy éppen a földönkívüliek hagyatékai lehetnek. Ez nem is meglepő elnézve, hogy az ásványokkal teli kövek láthatóan „szaporodnak” is, pont úgy mint az állatok és a növények. Ez az igazi érdekességük, hiszen osztódásuk egyszerre utánozza az emlősöknél és a növényeknél végbemenő folyamatokat.

Image
Trovant-kövek, Románia
Fotó: Shutterstock
Mindazonáltal a tudományos elméletek szerint a kövek elsősorban homokhéjjal körülvett magokból állnak, amelyek az esővíz következtében feltöltődnek ásványi anyagokkal – különösen kalcium-karbonáttal – és reakcióba lépnek a belsejükben található vegyületekkel.

A folyamat által generált nyomás pedig növekedésre és osztódásra készteti őket, bár ezeknek tempója nem túl gyors – mint fentebb írtuk, 1000 évenként átlagosan 4-5 centiméterrel lesznek nagyobbak. Ugyanakkor durvább esőzések során a termetes sziklákon kisebb kövek keletkezhetnek, amelyek kiszabadulva nagytestvérük öleléséből, újabb Trovant-köveket hozhatnak létre. 

Image
Trovant-kövek, Románia
Fotó: Shutterstock
Tehát lényegében apró „kőbébik" születnek a folyamat során.

A rejtélyük köré még egy múzeumot is felhúztak Costeştiben: a szabadtéri Muzeul Trovantilor egy természetvédelmi területen foglal helyet, ahol a látogatók megleshetik a különböző méretű és formájú köveket és megismerkedhetnek a kialakulásuk mögött húzódó különös folyamattal.

(Forrás: The Travel)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!