2025-02-20
6 érdekesség, amit nem tudtál a velencei karnevál történetéről
Velence minden évben álarcosbállá változik a farsangi időszakban, hiszen ilyenkor tartják a híres karnevált, amit idén február 14. és március 2. között rendeznek. Az idei ünnepség ugyan már kezdetét vette, mégis érdemes felidézni a karnevál lenyűgöző történetét is.

A karnevál szó a latin carnem levare kifejezésből ered, melynek jelentése: a „hús eltávolítása“. Ez a húshagyókeddre utal, azaz a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó napra a keresztény egyházi évben (a hamvazószerda előtti nap), mivel a hagyomány szerint ilyenkor lehetett utoljára húst fogyasztani.

A velencei feljegyzések alapján már 1094-ben is megrendezték a karnevált. Vitale Falier dózse ekkor biztonsági intézkedéseket rendelt el az ünnepi időszak idejére. 1904 után azonban még 200 évet kellett várni, hogy a karnevált hivatalosan is elismerjék: 1296-ban ugyanis a húshagyókedd munkaszüneti nappá vált.

A velencei karnevál idején egyre több és szigorúbb biztonsági intézkedésekre volt szükség, ugyanis a maszkok eltakarták az emberek arcát, így rengetegen követtek el különböző csíntevéseket a városban. Éppen ezért a 16. és a 18. század között például számtalan alkalommal betiltották a maszk használatát. Egyébént a maszkok viselése Velencén kívül is népszerűvé váltak, mivel álcázási lehetőséget kínáltak azok számára, akik valamilyen illegális tevékenységet folytattak.

A velencei karnevál története 1797-ben hirtelen megszakadt, ugyanis az akkor még tábornok Bonaparte Napóleon itáliai hadjáratát követően a franciák úgy döntöttek, hogy betiltják a nagyböjt előtti ünnepségeket. Erre azért került sor, mert attól féltek, hogy a karnevál idején a maszkok segítségével az ellenállók alááshatják a francia politikai rendet. Később ugyanezt a döntést hozták az osztrákok is: a velencei karnevál így közel két évszázadon át csak a kisebb olasz szigeteken maradt fenn. 1979-ben azonban a turisztikai szervezeteknek, helyi színházaknak köszönhetően újra divatba jött a karnevál, ami azóta a világ egyik leghíresebb eseménye. közel két évszázadon á

A karnevál nyitóeseménye minden évben a Szent Márk téren kerül megrendezésre, amikor a templom harangtornyából leszáll az „angyal’. Ennek eredete a 16. századra vezethető vissza, amikor egy török akrobata egy, a harangtoronyra kifeszített kötélen ereszkedett le a levegőből. A mutatványa azóta hagyománnyá vált – a 18. században egy baleset következtében azonban hosszú ideig fahordót eresztettek le a téren.

A karnevál részeként egykor tizenkét szegény és csinos velencei lányt kiválasztottak, akik Mária megtisztulásának napján, február 2-án ünnepelték esküvőjüket. Ebből az alkalomból a nemesek és a dózse pazar ruhákat és ékszereket adtak a menyasszonyoknak. Állítólag 943-ban kalózok portyáztak a Szent Márk-templomban, és elrabolták a fiatal lányokat, de a velencei nemesek a dózse vezetésével addig üldözték őket, amíg vissza nem szerezték a zsákmányt. Az esemény emlékére létrehozták a Mária-felvonulást, amely a mai napig a karnevál részét képezi.
(Forrás)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!


