Váratlan hasznot hozhat egy garázsban porosodó roncsautó

Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint több mint 4,3 millió személygépkocsi, 254 ezer motorkerékpár, majdnem 18 ezer autóbusz, közel 600 ezer tehergépkocsi és mintegy 100 ezer vontató van forgalomban. Összesen a közúti járművek száma meghaladja az 5,29 milliót, ám az átlagéletkoruk folyamatosan nő: 2025 első felére például már 16,3 évre emelkedett.

A személygépkocsik számát tekintve Magyarország az európai középmezőny alsó feléhez tartozik. Az Eurostat legutóbbi, 2023-ra vonatkozó adatai szerint az ország nagyobb részén az ezer főre jutó autók száma 400 és 500 közé esik. Viszonyításképpen: Franciaországban, Lengyelországban, Norvégiában, Svédországban, Spanyolországban, Portugáliában és Németországban ez a szám hat- és hétszáz között van, míg Olaszországban és Finnországban a hétszázat is meghaladja. Átlagosan ez azt jelenti, hogy két magyarra kevesebb mint egy autó (0,9) jut, míg Európa nagy részében ez az arány két főre már 1,1–1,2 személygépkocsit jelent.

A Statista szerint Magyarországon a járművek közel 30 százaléka húsz évnél idősebb és több mint fele 10 és 20 éves kor között mozog – hasonló a helyzet Lengyelországban, Máltán, Észtországban és Finnországban is. Ezzel szemben Luxemburgban, Németországban, Svédországban, Belgiumban, Írországban, Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is jelentősen magasabb a fiatalabb, legfeljebb tíz éves személygépjárművek száma, sőt: ezek teszik ki az állomány közel felét.

Az, hogy itthon sokan idősebb személygépkocsikkal közlekedünk, azt is jelenti, hogy a magyarok többsége inkább használt autót vesz és vezet: a Datahouse statisztikái alapján tavaly rekordszámú, több mint 909 ezer személygépkocsi cserélt gazdát, a járművek pedig több mint 36 százaléka húsz évnél idősebb volt, de az importokat nézve is magas (32%) az idős, 16 évet meghaladó kocsik aránya.  

Ugyan Magyarországon még nincsenek úgynevezett „low emission zónák” (LEZ – alacsony kibocsátású zónák), de Európa-szerte egyre több nagyvárosban – például Párizsban, Berlinben és Milánóban is – léptetnek életbe olyan szabályozásokat, amelyek fokozatosan kiszorítják a városokból a régi, környezetszennyező járműveket. Ez a tendencia azt eredményezi, hogy a kontinens több pontján olyan autók is értéktelenné, feleslegessé válnak, amelyek egyébként még használhatók lennének. Ennek következtében azokban az országokban, amelyek a magyarországihoz hasonló, elöregedett flottával rendelkeznek, és amelyekben bevezetik a LEZ-eket, megnő a bontásra kerülő roncsautók száma is.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a használaton kívüli autók már senkinek nem kellenek, így egy fillért sem érnek. A valóság azonban nem teljesen ezt mutatja. Jobban járunk, ha az udvaron porosodó autónkat leadjuk egy átvevőhelyen, ugyanis magánszemélyként ösztönző díjat, vállakozásként pedig kompenzációt kapunk érte. Nem beszélve arról, hogy a végleges forgalomból való kivonáshoz szükséges bontási igazolást csak akkor kapjuk meg, ha a kijelölt helyszínek egyikén válunk meg jáművünktől.

Itthon a roncsautókkal is a MOHU foglalkozik, tájékoztatójuk szerint pedig csak pár dologra van szükségünk, ha megszabadulnánk elhasznált autónktól. Ezek:

• A jármű legyen per- és tehermentes
• Rendelkezzen olvasható alváz- és motorszámmal
• Szükséges dokumentumok:
  • Személyi igazolvány / jogosítvány / útlevél + lakcímkártya
  • Forgalmi engedély (üzembentartó esetén üzembentartói lemondó nyilatkozat)
  • Törzskönyv (ha készült)
  • Rendszám
• Hiányzó dokumentumok esetén: vesztési nyilatkozat vagy hatósági bizonyítvány (okmányirodából beszerezhető)

Az ösztönző díjon túl környezetvédelmi szempontból is megéri hivatalos helyen megszabadulni a járművünktől: egyrészt a benne található veszélyes hulladékokat így szakszerűen tudják eltávolítani, másrészt az értékes fémhulladékok így újrahasznosításra kerülnek. Hogy miként?

1. Első körben a szakemberek eltávolítják az autókból a veszélyes anyagokat, például az üzemanyagot, a hűtőfolyadékot és az olajat;
2. Ezután kiszedik belőlük azokat az alkatrészeket, amelyeket a törvény szerint kötelező;
3. Végezetül az autók fémváza egy hatalmas darálógépbe kerül, ahol apróbb darabokra zúzzák.
4. Az így keletkezett acélhulladékot elszállítják az olvasztóművekbe, ahol újrahasznosítják, hogy új termékek alapanyagaiként legyenek felhasználhatók.