2026-09-29
Lassan szétnyílik a hegyoldal Norvégia egyik leghíresebb fjordja fölött
Az Åknes néven ismert hegyoldal nem különleges fekvése miatt vált Norvégia egyik legkülönösebb természeti helyszínévé. A hatalmas kőzettömeg lassan, de folyamatosan mozog, és ha egyszer egy nagyobb része a fjordba omlana, olyan hullámokat kelthetne, amelyek a környező településeket is súlyosan veszélyeztetnék. Nem véletlen, hogy műszerek egész rendszere figyeli éjjel-nappal.
Åknes Norvégia nyugati részén, Stranda községben, a Sunnylvsfjord nyugati oldalán található. A hegyoldal instabilitásáról már az 1960-as években tudtak, a lehetséges omlási forgatókönyvek részletes vizsgálata pedig 1989-ben kezdődött. Manapság már a norvég vízügyi és energiaügyi hatóság, az NVE követi napról napra a szikla apró rezdüléseit.
Az instabil hegyoldal nagyjából 100 és 900 méteres magasság között húzódik, fölötte pedig mintegy 1500 méteres hegygerinc emelkedik. A félelem megalapozott: ha bekövetkezik az omlás, akkor az jóval messzebbre elér, mint elsőre gondolnánk.
Ha ugyanis több millió köbméternyi kőzet zuhanna egyszerre a fjordba, az úgynevezett sziklaomlás által kiváltott cunamit indíthatna el. A hullámok gyorsan továbbterjednének a fjordrendszerben, és több lakott területet is elérhetnének, köztük Hellesyltet és Geirangert.
A megfigyelés számos precíziós műszer összehangolt működésére épül. A NORSAR kutatóintézet 2005-ben geofonhálózatot telepített a felső törésvonal köré, amely a hegy belsejében keletkező apró rezgéseket is érzékeli. 2009-ben egy újabb szeizmométer került a hegyoldal stabilabb részére, 2017-ben pedig nyolc további érzékelőt helyeztek el egy 50 méter mély fúrólyukban. Mellettük GPS-ek, lézeres mérőeszközök, radarok és egyéb szenzorok követik, hogyan változik a hegy mozgása.
A cél nem az, hogy napra pontosan megjósolják az omlást. A szakemberek inkább azokat a változásokat keresik – például a mikroszeizmikus aktivitás erősödését –, amelyek a hegy mozgásának felgyorsulására és a veszély növekedésére utalhatnak.
Az NVE jelenleg négy lehetséges omlási forgatókönyvvel számol, amelyek a hegyoldal különböző részeit érintik. A legkisebb modell mintegy 2,4 millió köbméternyi kőzet leszakadásával kalkulál, míg a következő két forgatókönyv 7,4, illetve 9,7 millió köbméteres omlást feltételez.
A legsúlyosabb változat szerint a teljes instabil hegyoldal megmozdulhatna, ami mintegy 31 millió köbméter kőzet lezúdulását jelentené. Ennek éves valószínűségét azonban rendkívül alacsonyra, körülbelül 1 a 12 ezerhez becsülik, ezért nem ez alapján tervezik a mindennapi készenléti intézkedéseket.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
