Az egyetlen hely a Földön, ahol örültek a második világháborús megszállásnak

Bár a Feröer-szigetek papíron ma is Dánia része, valójában önálló nemzetként működik: saját zászlóval, saját identitással. Ez az autonómia azonban nem magától értetődő örökség – kialakulásában döntő szerepet játszott a második világháború idején végrehajtott brit megszállás.

Amikor Adolf Hitler 1940 áprilisában parancsot adott Dánia elfoglalására, az ország – felmérve saját helyzetét – néhány óra alatt megadta magát. A Feröer-szigetek azonban kivételes helyzetben voltak: a szigetcsoport jóval távolabb esett Dánia többi részétől. Abban az időben a Feröer-szigetek még nem rendelkeztek önállósággal, a Koppenhágából kinevezett kormányzó, Carl Aage Hilbert pedig a hír hallatán rendkívül szorult helyzetbe került.

Szerencsére a hajók nem Németországból érkeztek, hanem az Egyesült Királyságból. A britek számára kulcsfontosságú volt, hogy a németek ne alakíthassanak ki bázist a Skócia északi partjaihoz közeli szigetcsoporton. Ennek érdekében kénytelenek voltak megszállni a Feröer-szigeteket – ám a helyieknek ezt valahogy meg kellett magyarázniuk.

Külön nehézséget jelentett, hogy ekkoriban a lakosok egy része már a sziget függetlenségét szerette volna, így nem meglepő módon nem örültek túlságosan a brit tervnek.

A három fő feltétel a következő volt: az első, hogy a megszállás valóban ideiglenes legyen; a második, hogy a britek csak a hadügyekben dönthessenek; a harmadik pedig, hogy egyáltalán ne avatkozhassanak bele a kormányzásba.

Ennek következményeként több száz brit katona érkezett a Feröer-szigetekre, ahol különféle erődítményeket, katonai központokat és egy kisebb repülőteret is felépítettek. Érdekesség, hogy a katonák végül nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a helyiekkel: több mint százan itt találták meg házastársukat, a lakosok pedig rendszeresen vendégül látták őket otthonaikban. Cserébe a britek különféle finomságokat hoztak hazájukból.

A Feröer-szigetek számára ez összességében egy pozitív időszak volt: több mint egy évszázad után ez volt az első alkalom, amikor valóban önállóan dönthettek életükről.

Dánia azonban 1945-ben felszabadult, a katonák hazatértek, ám a helyiek egyáltalán nem akartak visszatérni a korábbi rendhez. Ekkor kezdődtek meg a függetlenségi tárgyalások, amelyek eredményeként 1948-ban Dánia végül autonómiát biztosított a szigetcsoportnak. Ez az oka, hogy a Feröer-szigeteken a mai napig örömmel emlékeznek a második világháborús brit megszállásra.