Franciaország legjobb wellnesstérségéről még mindig nem tudnak a turisták

A Franciaország közepén elterülő Auvergne régiójáról meglehetősen kevés úti ajánló szól. Ez valahol érthető is, hiszen nyugatról a borokról híres Bourdeaux, délről a mediterrán partvidék, keletről pedig a gyönyörű Annecy-tónak is otthont adó alpesi vidék határolja. Bár a szomszédok felhozatala elég erős, Auvergne-t alulértékelni is hiba lenne: a térséget már a római időkben is termálvizeiről ismerték, ma pedig ennek egy továbbfejlesztett ága, a hidroterápia vonzza a látogatókat. Kiváltképpen mivel a francia orvosok napjainkban már receptre írhatják fel a wellnessezést – 2024-ben például több mint 470 ezer francia használta ki ilyen módon a termálforrások gyógyító erejét. 

Auvergne továbbá egyike annak a négy középső régiónak, amelyen végigfut a híres wellnessútvonal, a La Route des Villes d'Eaux du Massif Central. Ez összesen 17 wellnesstelepülést köt össze, köztük a „francia wellness királynőjével”, az Auvergne-ben található Vichy-vel. De a környéken számos más helyszínre is ellátogathatnak azok, akik megismerkednének Franciaország középső vidékével. 

Vichy termálforrásait már a római korban is kihasználták, de a város igazi fénykorát csak III. Napóleon idején élte. A császár volt az, aki az akkor még apró faluból egy luxuskategóriás wellnessközpontot alakított ki hotelekkel, parkokkal és egy kaszinóval. Építészetileg kiemelkedik a Chomel- és a Grande Grille-források fölött magasodó Hall des Sources pavilon, amit két francia építész az osztrák-magyar termálvárosok megoldásai alapján húzott fel. 

Vichy azóta sem veszített pompájából és gyógyerejéből. A látogatók napjainkban olyan hotelekben szállnak meg, mint a Maison Decoret vagy a Célestins Thermal Spa & Hotel – utóbbi például Franciaország első olyan szállodája, amelyik lehetővé tette a digitális detoxos nyaralást. 

Hasonlóképpen, Mont-Dore a 19. században rendkívül népszerű volt a burzsoázia körében, ezért nem is meglepő, hogy a környék olyan nagy neveket vonzott be, mint Marcel Proust, Honoré de Balzac vagy Georges Clémenceau. 1887-ben Guy de Maupassant is ellátogatott a közeli Châtel-Guyon településére, amit végül a Mont-Oriol című regénye színhelyéül választott: ez a választás jól mutatja az irodalom akkori vonzódását a a térség fürdővárosai iránt. 

Mindenesetre a Puy de Sancy-vulkán alatt pihenő  Thermes du Mont-Dore fürdőit elsősorban a szilícium-dioxidban gazdag vizeiről lehet ismerni, amelyek akár 44 fokos hőmérsékletet is elérnek. A Condé Nast Traveller szerint ugyanakkor a fürdőket már csak az építészetért is megéri felkeresni, hiszen a homlokzat mögött tele vannak freskókkal, mozaikokkal és festményekkel. 

Az Auvergne Vulkánok Nemzeti Park és a Livradois-Forez Nemzeti Parkok között elterülő Royat-Chamalières szintén eleganciát sugároz. A vízesésekbe futó Tiretaine folyó partján található városnak a rómaiak még a Rubeacum („vörös vizek”) nevet adták utlava ezzel a vörös pozzolane vulkáni hamura. Az itteni vizek különösen jó hatással vannak a kardiovaszkuláris és reumatikus tünetekre – nem is véletlen, hogy Napóleon Royatot is meglátogatta a fürdő 1856-os átadásakor. A történelem során aztán olyan híres emberek keresték fel a létesítményt, mint II. Leopold vagy VII. Eduárd brit király. 

Ma a Royatonic az egyetlen fürdő a településen, amely olyan kezeléseket nyújt, mint az artitisz panaszait enyhítő sárfürdő. Emellett szintén történelmi élményt kínál a Hôtel Royal Saint Mart.

Bourbon-l’Archambault már csak azért is különleges, mert híres termálvizén túl a települést tartják a Bourbon-dinasztia szülővárosának. A fürdőzés fénykora itt aa 17. században érkezett el, amikor Charles Delorme, XIV. Lajos orvosa elkezdte népszerűsíteni a versailles-i társaságban. Az uralkodó és az őt követő XV. Lajos ideje alatt aztán a királyi udvar java része rendszeres vendégnek számított. 

Ma olyan szállodák várják a látogatókat, mint a XIV. Lajos szeretőjéről, Madame de Montespan-ról elnevezett Hotel Montespan-Talleyrand vagy az eldugott  Château d’Origny-Neuvy.