2024-10-29
5 régészeti felfedezés, ami megváltoztatta a világot
Napjainkban már viszonylag részletes ismeretekkel rendelkezünk az emberiség múltjáról, és bár mindent sosem fogunk megtudni, a régészeti felfedezések rengeteg kérdést megválaszoltak már az elmúlt évszázadokban. De milyen jelentős kincsekre bukkantuk, és mit köszönhetünk ezeknek?
Az asszírok birodalma egy időben a Földközi-tenger keleti oldalától egészen a Perzsa-öböl hegyvidékeiig nyújtózott, a népet pedig katonai, vallási és művészeti tekintetben is rajta hagyta bélyegét a történelmen. Mindazonáltal tudományos szempontból talán a legfontosabb hagyatékuknak könyvtáraik, illetve irodalmi teljesítményük mondható. Megannyi könyvtáruk közül a leghíresebb egyértelműen legutolsó nagy királyuké, Asszurbanipálé, mely nagyjából 30 ezer agyagtáblát tartalmazott. Ezek a táblák részletesen bemutatták az asszírok és a térség más kultúráinak történetét, irodalmát, tudományos eredményeit és katonai hódításait.
Ezek közük is kitűnik a Gilgames-eposz, valamint a Szennahérib (Szín-ahhé-eríba) uralkodó hadjáratairól szóló feljegyzések.
- Felfedezés ideje: 1849
- Származás: Kr.e. 8-7. század
A bronzkor másik jelentős felfedezésének az Amarna-levelek számítanak, melyek bemutatják az akkori birodalmak politikai és diplomáciai hozzáállását. A 283 akkád ékírásos agyagtáblán főleg Ehnaton fáraó államigazgatási feljegyzései találhatók, de olyan leveleket is tartalmaznak, melyeket a fáraó más országok uralkodóihoz írt. Ezek rávilágítottak például III. Amenhotep, I. Szuppiluliumasz hettita király és IV. Amenhotep fáraó személyiségeire is.
- Felfedezés ideje: 1887
- Származás: Kr.e. 14. század
A Római Birodalom Európa történelmének egyik legjelentősebb uradalma volt, északi határai pedig egészen az Egyesült Királyságig értek. Itt, a skót határhoz közel épült fel Hadrianus császár híres fala, mely annak idején a birodalom határát jelezte. Ennek mentén több erődöt, bástyát is felhúztak, melyeknek egyike az a Vindolana-erdőt, ahol 1973-ban több agyagtáblát is találtak. Ezekből nemcsak hadászati szempontból jelentős információkra derült fény, de számos, a térségben élők mindennapjait bemutató feljegyzés is előkerült.
- Felfedezés ideje: 1973
- Származás: Kr.u. 100-200
Habár a történelem során a nőket sokáig nem kezelték egyenlő félként, az évszázadok alatt többeknek is sikerült jelentős teljesítményt elérnie. Közülük is kiemelkedik Enhéduanna hercegnő, akit gyakran a legkorábbi, név szerint ismert költőnek tartanak. A hercegnő a sumérokhoz tartozó Ur városában élt Kr.e. 2300 környékén, és egy olyan vallási mozgalomnak volt a vezetője, amely az akkád és a sumér vallások összekapcsolásán dolgozott. Enhéduanna legfőképpen a sumér Inanna – szerelemért és háborúért felelős – istennő előtt tisztelgett, és nagy szerepe volt abban, hogy az istennő alakja összeforrt az akkád Istáréval.
Enhéduanna összegyűjtötte és kiadta a mezopotámiai templomokban énekelt himuszokat, saját himnuszai és versei pedig a mai napig jelentős szereppel bírnak.
- Felfedezés ideje: 1927
- Származás: Kr.e. 2300 környéke
Az ókori római ásatási helyszínek közül az egyik legismertebb Pompeii, ám a birodalom nem csak ezzel az egy elpusztított várossal ajándékozta meg a jövő régészeit. 1867 és 1900 között a mai Görögország területén, pontosan Szantorinin ugyanis egy szintén jelentős helyszínre bukkantak a régészek: Akrotírit Pompeiihez hasonlóan egy vulkánkitörés temette el, a térség pedig feltehetően a minószi civilizációhoz tartozott. A kutatók a bútoroktól kezdve a cserépedényekig, számos tárgyi emléket fedeztek fel, közülük viszont a legjelentősebbnek a falakat díszítő freskók voltak. Mindez kivételes rálátást biztosított a régészeknek a bronzkori Földközi-tenger mindennapjaira.
- Felfedezés ideje:1867
- Származás: Kr.e. 1600 környéke
(Forrás: The Travel)
Olvasd ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!