Csontok, kripták és titkos alagutak: 6 hátborzongató katakomba Európában

Birmingham belvárosának északi részén, az Ékszernegyedben a fényűző ékszerboltok és gyémántgyűrűk mellett egy különleges temető is megbújik: a Warstone Lane, más néven Brookfields temető. Az 1848-ban megnyitott sírkertet egészen 1982-ig használták temetkezési célokra, a holtakat pedig többszintes, félköríves katakombákban helyezték el.

Érdekessége, hogy a sírokban többnyire nem a környék előkelő polgárai nyugszanak, hanem azok a szegény emberek, akik a 19. századi ipari fellendülés idején veszítették életüket. A katakombák ma ritkán, előre lefoglalt szervezett túrák keretében látogathatók.

Málta meglepően sok katakombával büszkélkedhet, közülük a legismertebb a Rabatban található Szent Pál- és Szent Ágota-komplexum. A harmadik és a hatodik század között az egykori római Melite városában különleges temetkezési rendszert alakítottak ki. A római törvények tiltották a városhatáron belüli temetkezést, ezért a komplexumot a település szélén hozták létre.

A 2200 négyzetméteres katakombákban több mint ezer ember számára alakítottak ki sírhelyeket. A járatok között családi sírkamrákat és nagyobb, közösségi helyiségeket is találunk, amelyeket egykor temetési szertartásokhoz és ünnepségekhez használhattak. A kör alakú kőasztalokat és ülőhelyeket dór stílusú oszlopok veszik körül, egyes folyosók pedig három szint mélységig húzódnak.

Máltán emellett további katakombákat is felkereshetünk, köztük a szintén rabati Szent Cataldus-katakombákat és a mostai Ta’ Bistra-katakombákat.

Portóban a São Francisco-templom kívülről gótikus épületnek tűnik, belső tere azonban már a rokokó korszakát idézi: díszes faragásait és szobrait mintegy 400 kilogrammnyi arany borítja. A templom három belső kápolnája alatt katakombák húzódnak, amelyekben a ferences rend tagjait temették el.

A kripta egyik részén egy üveggel fedett, rácsos nyíláson keresztül ma is láthatók az alatta felhalmozódott emberi maradványok. A templom történetéhez egy különös epizód is kapcsolódik: a legenda szerint amikor Napóleon seregei elfoglalták Portót, az épületet istállóvá alakították.

A Szent Péter és Pál-templom alatt elterülő kriptát eredetileg a cseh uralkodók temetkezési helyének szánták, története azonban az 1520-as években sötét fordulatot vett. A pestisjárvány miatt a környék temetőiből tömegesen exhumálták a holttesteket, mintegy 15 ezer ember maradványait pedig a föld alatti helyiségben helyezték el.

A kriptát az 1780-as években befalazták, és csak a 20. század elején fedezték fel újra. Jindřich Matiegka cseh antropológus ezt követően osszáriummá rendezte a helyiséget: mintegy tízezer csontvázból másfél méternél is magasabb halmot emelt, további ötezer csontból pedig keresztet, szívet és egy lábcsontokból kialakított alagutat formált. Az Ecce mors, vagyis az „Íme, a halál” latin feliratot szintén csontokból rakta ki.

Európa egyik legkülönösebb föld alatti temetkezési helye Szicíliában található. A palermói kapucinus kolostor katakombáiban csaknem nyolcezer holttestet őriznek, sokukat ruhában, a falak mentén állítva, padokon ülve vagy nyitott koporsókban. A maradványokat különböző csoportok szerint rendezték el: külön részt kaptak például a vallási személyek és az egyes foglalkozások képviselői, valamint a nők, a szüzek és a gyermekek is.

A holttestek közül a legrégebbi egy 1599-ben elhunyt szerzetesé. A katakombák száraz levegője kedvezett a természetes mumifikálódásnak: a testeket kezdetben egy éven át szárították, majd ecettel lemosták és felöltöztették. A hely leghíresebb lakója a mindössze kétéves korában elhunyt Rosalia Lombardo, akit 1920-ban balzsamoztak be. A mumifikálás olyan jól sikerült, hogy a kislányra ma is gyakran „alvó szépségként” hivatkoznak.

A péterváradi erőd a Duna mentén, Újvidék mellett magasodik. Építését 1692-ben kezdték meg, stratégiai jelentősége miatt pedig gyakran a „Duna Gibraltárjaként” emlegették. A legtöbb látogató azonban nem is sejti, hogy az erőd alatt hatalmas katonai alagútrendszer húzódik.

A négy szinten kialakított járatok teljes hossza nagyjából 16 kilométer, a falakon pedig máltai keresztek, szabadkőműves szimbólumok és egy rejtélyes, alkimistákhoz köthető felirat is látható. A szinteket különböző színekkel jelölték, közülük a negyedik, fekete szint számít a legtitokzatosabbnak. Egy helyi történet szerint az osztrák császári kincstár egy részét ezekben az alagutakban rejtették el Napóleon elől, és állítólag ma sem került elő minden elveszett kincs.