A város, amit egy adminisztrációs hiba miatt veszített el Franciaország

Ha napjainkban erre járunk, nehéz elképzelni, miként válhatott egy ilyen békés völgy geopolitikai csatatérré a történelem során. A magyarázat a 17. századig nyúlik vissza, amikor a harmincéves háború és az azt követő francia–spanyol konfliktus újrarajzolta Európa térképét.

A Pireneusi Szerződés 1659-ben ugyan lezárta a háborút, ám a határvonal kijelölése még évekig vitákat szült. Az országok határai jellemzően olyan természetes választóvonalak mentén húzódnak, mint a magas hegyekvonulatok vagy a folyók. A Cerdanya-völgy helyzete azért is volt különleges, mert sem hegygerincek, sem folyók nem adtak egyértelmű választ arra, hogy hol kellene megrajzolni a határokat.

A szerződést a mai San Sebastián városától keletre, a tengerpart közelében található Fácán-szigeten írták alá. Ez volt az egyik legvitatottabb terület, amit jól szemléltet, hogy a földdarab pontosan a mai határok mentén húzódik. A spanyolok és a franciák olyannyira nem tudtak dönteni hovatartozásáról, hogy a szigetből végül egy kondomínium lett. A kondomínium egy olyan terület, amely hivatalosan két országhoz tartozik: a Fácán-sziget minden évben július 31-ig a spanyoloké, majd ezután a franciáké. 

Visszatértve Llíviához: a katalán jog szerint a település városi ranggal rendelkezett, és ez az apró fogalmazási hiba elég volt ahhoz, hogy Spanyolország jogosan megtartsa. Így született meg enklávé titulusa, ami azt jelenti, hogy a mai napig olyan területként tartják számon, amelyet teljes egészében egy idegen állam vesz körül. A nagyjából 2 kilométerre fekvő anyaországgal való összeköttetés jelenleg is egy keskeny út biztosítja.

Ez a furcsa helyzet egyébként a 20. században is okozott feszültségeket: a hetvenes években például kisebb diplomáciai botrányt váltott ki, amikor a franciák két új, a meglévőhöz kapcsolódó utat húztak fel a közlekedés megkönnyítése érdekében. Mivel a helyiek ezt a megállapodás felrúgásáként értelmezték, egyből leszerelték a francia STOP táblákat. A CNN szerint a vita végül egy felüljáróval és körforgalommal oldódott meg, de az 1985-ös schengeni egyezményig csak spanyol rendszámú autók közlekedhettek a fent említett keskeny úton. 

Ami pedig az eljutást illeti, Budapestről Llívia legegyszerűbben Barcelonán át érhető el. A magyar fővárosból egy közel 2,5 órás repülőút vezet Barcelonába, ahonnan autóval további két órát kell vezetni. Vonattal ez az idő három órára is rúghat, ebben az esetben Puigcerdàig kell utazni.