Elege lett a svéd városnak, IQ-programmal vág vissza a szelfituristáknak

A Fudzsinál pár éve drótkerítést húztak fel, Barcelonában szelfitérrel, a Dolomitokban pedig útzárakkal tartanák kordában a tömegeket – a szelfiturizmus amellett, hogy egyre gyakoribb, sok esetben balesetekhez is vezet.

A fotózkodó turisták a Svédország délkeleti partjainál fekvő Uppsalába is elértek. A város azonban megelégelte, hogy egyes utazóknak abból áll a látogatás, hogy órákon át várakoznak egy-egy látványos fényképért. Ehelyett új javaslattal állt elő számukra, amivel olyan helyszínekre szeretnék a turistákat irányítani, amelyek a város „mély, szellemes és váratlan” oldalát mutatják be nekik. 

Az „IQ-turizmus” névre keresztelt program keretében így IQ-szimbólumokkal jelölték meg ezeket a helyszíneket és élményeket.

– idézte Helena Bovint, a Destination Uppsala vezetőjét az Euronews. 

Uppsala Svédország egyik legfontosabb egyetemvárosa, így nem meglepő, hogy területén számos tudományos és történeti érdekességet találunk. 

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási intézményének számító Uppsala Egyetem például elsősorban a Celsius-skála feltalálójáról, Anders Celsiusról ismert, aki még a 18. században alakította ki a százfokos rendszert. Érdekesség, hogy eleinte ez fordítva működött, tehát 0°C jelölte a forráspontot, a 100°C pedig a fagypontot. Az egyetem múzeumában persze nem csupén erről tanulhatunk, az épület számos más tudományos és történelmi érdekességet rejt magában. 

Szintén érdemes ellátogatni a városhatáron álló Gamla Uppsala Múzeumba, amely a Vendel-kori királyi sírdombok közelében épült fel. De nem csupán ennek a korszaknak a jelentőségével ismerkedhetünk meg itt: a viking időkben a múzeum környéke fontos áldozati rítushely volt, ahol Thor, Odin és Freyr tiszteletére tartottak különféle szertartásokat. 

Ha pihennénk, betérhetünk az 1878-ban alapított Ofvandahls Hovkonditori diákkávézóba vagy az Arrenius pörkölőbe, amelyek a 17. századi angol kávéházak szellemiségét őrzik. 

Ide tartozik például az uppsalai dóm egyik apró ablaküvege, amely bepillantást enged az épület felújítás előtti korszakába. Szintén kiszúrhatók vele az Östgöta Nation előtti járdakövek – amelyek az „itt semmi sem történt 1965-ben” felirattal keltik fel az érdeklődést –, ahogyan Jekaterina Pertoft és Zilmara Suarez „egérházai” is.