6 rejtett sziget Európában, amiről a legtöbb turista még nem is hallott

Görögország nem véletlenül az egyik legnépszerűbb úti cél nyáron. Korfutól alig 20 km-re, északnyugatra található Othonoi szigete, mely Görögország legnyugatibb pontja. A természeti kincsekben, buja növényzetben gazdag régió Ereikoussa és Mathraki mellett a Diapontiák-szigetek része. Lakossága alig éri el a 380 főt, és mivel csak kevés turista látogat a térségbe, csendes és nyugodt kikapcsolódásra számíthatunk még a nyári szezonban is. A sziget fővárosában, Chorióban, valamint a fő kikötő, Ammos környékén is számos szálloda, taverna, autókölcsönző és kávézó üzemel.

A szigeten terül el a lenyűgöző, fehér homokos Aspri-Ammos strand, amely nyáron a turisták egyik kedvenc helyszíne. A fürdőzésre alkalmas partra csak hajóval látogathatunk el, ám már az odavezető úton is pazar kilátásban lehet részünk. A strandolás mellett a túrázás sem maradhat el a lehengerlő panorámájú térségben. Othonoi leghosszabb ösvényén keresztül gyalogosan elérhetjük a falu összes települését, valamint felsétálhatunk a sziget legmagasabb csúcsára, a 395 méteres Imerovigli-hegyre. A hegytetőről pedig elláthatunk a Diapontiák-sziget többi részére, de páratlan kilátás nyílik az Adriai- és Jón-tengerre egyaránt. 

Természeti adottságai mellett történelmi szempontból sem elhanyagolható. A második világháború idején, 1940 decemberében a Protefs nevű görög tengeralattjáró elsüllyedt a sziget közelében, miután megtámadott egy lőszert szállító olasz konvojt. Ez volt a görög haditengerészet első vesztesége a második világháborúban. A legénység tiszteletére 2015 júniusában emlékművet hoztak létre, melyet bárki meglátogathat. 

Franciaország déli partjai mentén terül el a gyönyörű szigetcsoport, amit az Arany-szigetekként is ismernek. Összesen négy szigetből áll össze, melyek közül a legnagyobb Porquerolles. Az első települését még az 1820-as években létesítették, ekkortájt húzták fel a jellegzetes világítótornyát és a helyi templomot is. Területén napjainkban is alig 300 ember él, és bár találhatunk rajta néhány szállodát, a turisták főleg a francia Riviéra településeinél szoktak megszállni. A partoktól csupán negyed órára lévő Porquerolles teljesen autómentes, így felfedezni csak kerékpáron vagy gyalog tudjuk.

A kikötőből indulva meg is kezdhetjük kalandunkat az északi parton húzódó strandok irányába. Népszerűnek számít a fenyvesekkel határolt Plage Notre Dame, mielőtt viszont ide elérkeznénk megmártózhatunk a vörös sziklákkal határolt Plage du Lequin és a hosszan elnyúló Plage de la Courtade partszakaszain is. A strandok mellett persze történelmi látnivalók is akadnak: ilyen például a kikötő mögött tornyosuló 16. századi Szent Ágota templom, vagy a dombtetőn elhelyezkedő De Repentance erőd is. A sziget borokból sem szenved hiányt. A kikötőhöz közel két birtok is helyet kapott; az egyik a Domaine La Courtade keletre, a Domine de I’Ile pedig a közvetlenül a part mögött.

A dán határhoz közel, az Északi-tengeren található Sylt szigetének homokos tengerpartjaira, természeti kincseire és gourmet éttermi szcénájára az utóbbi időben egyre többen látogatnak el. A sziget az 1960-as években kezdett a figyelem középpontjába kerülni, amikor újramárkázta magát buliközponttá. Miután egy tehetős német playboy, Gunter Sachs meglátogatta Syltet, a világ hírességei közül többen döntöttek úgy, ők is megnézik maguknak az „újonnan felfedezett” szigetet. A sziget emiatt a bőség és a gazdagság szimbólumává vált, de egyben egy olyan menedékhelyet is jelentett a hírességek számára, ahol elbújhatnak a nyilvánosság elől.

Érdekesség, hogy a látogatókat elsősorban a sziget fehér, homokos tengerpartjai, fine dining éttermei és ötcsillagos szállodái csábítják az Északi-tengerre. Emellett fontos megemlíteni, hogy a szigetet körbevevő Watt-tenger 2009 óta az UNESCO világörökségekhez tartozik: apály idején a látogatók vályogtúrákon figyelhetik meg a hullámtér biológiai sokszínűségét és egyedülálló ökoszisztémáját. A 40 kilométernyi tengerpartjával és jellegzetes homokdűnéivel pedig a természet kedvelőinek is ígéretes helyszínt jelent.

Ha a következő nyaralást a szomszédos Horvátországban tervezzük, érdemes a Split és Dubrovnik partjai között, az Adriai-tengeren rejtőző Lastovót is megfontolnunk – persze csak akkor, ha egy kis nyugalomra vágynánk; a szigetet ugyanis még a Visit Croatia szerint is alig látogatják az utazók. Lastovo Mljet mellett az egyik legerdősebb horvát szigetnek számít, területének több mint 70 százalékát fák borítják. Emiatt a környéken elsősorban túrázni, kikapcsolódni lehet, amire például a „Jelenből a múltba” elnevezésű útvonal tökéletes. A 6,4 kilométeren elnyúló tanösvényen megismerkedhetünk a térség kulturális múltjával, miközben utunk ártereken, fenyőerdőkön, olajfaligeteken, levendulamezőkön és gyógynövényekben gazdag földeken vezet át.

A sziget legnagyobb településének az azonos nevet viselő Lastovo városa számít, ahonnan hamar eljuthatunk olyan népszerűbb látványosságokhoz, mint a Lastovo-kastély, vagy a Mihajla kilátópont. Innen csak pár perc, míg elérünk a kristálytiszta vízű Mihajla strandig vagy az Uvala Lucica néven ismert mesebeli kikötőig. A barlangászoknak szerencséjük van, ugyanis a sziget keleti oldalán bemászhatnak a Raca-barlang sziklaképződményei közé, amitől nagyjából egy egyórás sétára fekszik a Cape Struga világítótorony és az Uvala Hrvaska kilátópont is – melyek közül mindkettő ideális helyszín a naplemente (és később a csillagos ég) megcsodálására. A történelem iránt érdeklők számára pedig kihagyhatatlan látnivalókkal szolgál a sziget nyugati oldalán található Pasadur települése, mely összeköti a fő szigetet egy kisebb leágazásával. Itt különböző katonai épületek romjaira bukkanhatunk; például egy lőszerraktárra vagy egy föld alatti csónakházra is.

Korzika és az olasz szárazföld között fekszik Giglio homokos tengerpartokkal, szőlősökkel és ritka állatfajokkal büszkélkedő szigete, amely egyre népszerűbb a turisták körében. A sziget vonzerejét elsősorban az érintetlen természet adja, mely területének nagyjából 90 százalékát teszi ki. Az enyhe mediterrán klímával bíró szigeten több mint 700 növényfaj lelhető fel, és olyan ritka állatok lakják, mint például a tirrén-korongnyelvűbéka vagy a vándorsólyom. Ráadásul tavasszal a virágzási időszakban különösen szép látvány fogadja a látogatókat. 

A sziget 28 kilométer hosszú partszakaszát a nyugati oldalon főleg meredek gránit- és mészkősziklák, a keleti részen pedig homokos partok szegélyezik. Giglión négy jelentős strand található, közülük a legnagyobb a Campese Beach, melynek vöröslő homokos partjáról bámulatos látványt nyújt a naplemente. A környéken búvárkodásra is van lehetőség, melynek során felfedezhető a sziget gazdag vízi élővilága. 

Összesen három fontosabb falu terül el a térségben. A nyugati parton elhelyezkedő Giglio Porto ad otthont az egyetlen kikötőnek, szűk utcáit pedig nyaranta a bárokban, éttermekben és különféle üzletekben sétálgató turisták teszik élénkké. Erre járva érdemes meglátogatni a Torre de Saracenót és a római korból fennmaradt falak maradványait, melyek mára egyes házak részét képezik. A középső település, Giglio Castello igazi középkori hangulatot áraszt; legjelentősebb látványosságainak Szent Péter apostol temploma, és maga az erődítmény, ami kiteszi a várost – innen egyébként pár túraútvonal is indul. A harmadik a nyugati parton található Giglio Campese, ahol a gyönyörű strandon kívül a Torre del Campese épülete is megtalálható. 

Portugália partjaitól nyugatra, az Atlanti-óceánon fekszik a kilenc szigetből álló régió, melyet Azori-szigetekként ismerhetünk. A szigetek vulkanikus eredetűek, aminek köszönhetően mindenhol hegyvidékes tájakkal, zöld mezőkkel, buja erdőkkel és termálforrásokkal találkozhatunk. A szigetcsoportot ugyan jóval többen ismerik, mint a fentebb említetteket, a látogatók száma még így is is bőven elviselhető. A turisták körében a legnépszerűbb célpont egyértelműen São Miguel, hiszen amellett, hogy a legnagyobb sziget a térségben, számos különleges látnivalóval is büszkélkedhet.

A tavak színe is eltér egymástól, amit részben a vizükben található algák okoznak: a mélyebbiket csak Kék-tónak, a sekélyebbet pedig Zöld-tónak nevezik. Szintén São Miguelen találhatunk rá a szigetcsoport legmagasabban, 575 méteren fekvő tavára, a Lagoa do Fogóra. A Furnas-völgyet se hagyjuk ki, ugyanis rengeteg forró vizű termálforrást fedezhetünk fel. Közülük is kiemelkedik a trópusi erdők mélyén található Caldeira Velha, ahol az évszázadok során természetes medencék alakultak ki.

Szerencsére a sziget tökéletes a túrázásra is; egyik leglátványosabb pontja pedig egyértelműen a szigetcsoport legmagasabb pontja, a közel 2500 méter magas Pico-hegy. A hegy az azonos nevet viselő szigeten helyezkedik el, ahol a kalandvágyó turisták a térség leghosszabb lávabarlangját (Gruta das Torres) is felfedezhetik. Persze hegymászásra alkalmas vulkánokat máshol is találhatunk: Faial szigetén például nemcsak, hogy megmászhatjuk a Capelinhos vulkánt, de a közeli vulkánmúzeumban is közelebb kerülhetünk az 1950-es évek végén kitört tűzhányó történetéhez.