2026-05-29
Tájfunoknak és földrengéseknek is ellenáll a világ leghosszabb tengeri hídja
A Hongkongot, Makaót és Csuhajt összekötő Hongkong–Csuhaj–Makaó híd a világ leghosszabb tengeri hídja: az 55 kilométeres átkelő kilenc év alatt, mintegy 127 milliárd kínai jüanból épült meg. Az óriásprojekt jelentősen átalakította a régió közlekedését, a hidat pedig úgy tervezték, hogy ellenálljon a tájfunoknak, a földrengéseknek, valamint egy több százezer tonnás hajó esetleges ütközésének is.
A Hongkong–Csuhaj–Makaó híd mintegy 55 kilométeren ível át a Gyöngy-folyó deltája felett, és 2018 óta a világ leghosszabb tengeri átkelőjeként köti össze Hongkongot, Csuhajt és Makaót. Az építkezés kilenc évig tartott, összköltsége pedig elérte a 127 milliárd kínai jüant.
A három város közötti utazási idő a hídnak köszönhetően jelentősen lerövidült: a korábbi, nagyjából egyórás út ma már körülbelül 40 perc alatt megtehető autóval. Az átkelő egy szélesebb fejlesztési stratégia részeként jött létre, amelynek célja a Nagy-öböl térség közlekedési kapcsolatainak erősítése volt. Peking kiemelt gazdasági központként kezeli ezt a régiót, ezért különösen fontosnak tartotta Hongkong, Makaó és Kuangtung tartomány városainak összekapcsolását.
A szerkezet több elemből áll, köztük hosszú hídszakaszokból, mesterséges szigetekből és összekötő utakból. A fő szakaszon három nagy hajózási csatornahíd, a Jiuzhou, a Jianghai és a Qingzhou található, amelyeket úgy terveztek, hogy Kína egyik legforgalmasabb vízi útvonalán a nagyméretű teherhajók is biztonságosan áthaladhassanak.
A mérnököknek komoly kihívásokkal kellett szembenézniük: a tengeri környezet eleve nehéz feltételei mellett a gyakori tájfunokra is fel kellett készülniük. Az építkezés során a tengerfenékhez rögzített egyoszlopos pilléreket használtak, hogy a szerkezet kevésbé zavarja meg az áramlatokat, és mérsékelje a helyi élővilágra, köztük a kínai fehér delfinre gyakorolt hatását.
A projektben az Arup mérnöki tanácsadó cég is részt vett: többek között az előzetes tervezést, a mesterséges szigetek kialakítását, valamint a hongkongi és makaói közúti és alagutas csatlakozások megépítését segítette.
A hídhoz további infrastrukturális elemek is kapcsolódnak, köztük határátkelő állomások és a Tuen Mun–Chek Lap Kok összeköttetés. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az átkelő szervesen illeszkedjen a térség közlekedési hálózatába.

A 2018 októberében, Hszi Csin-ping kínai elnök jelenléte során megnyitott híd azóta a régió egyik legfontosabb közlekedési útvonalává vált. Az építkezéshez mintegy 400 ezer tonna acélt használtak fel, a szerkezetet pedig úgy tervezték, hogy kibírja a Richter-skálán mért 8-as erősségű földrengéseket, 200 km/órás széllökéseket és akár egy 300 ezer tonnás hajóval történő ütközést is.
(Express)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!





