Több mérges kígyó is tekereg Magyarországon – itt találkozhatsz velük

A mérges kígyók előfordulását tekintve Magyarország szerencsés helyzetben van: itthon nem kell azonnali életveszélyes marással bíró élőlényektől tartanunk, még ha a Kárpát-medencében is előfordul pár faj, aminek marása kellemetlen lehet.

A siklók nem rendelkeznek méregfogakkal, így harapásuk inkább csak kellemetlen. Ezzel szemben a mérges kígyók két éles foggal rendelkeznek, amik harapásuk során nyomot hagynak az emberi bőrön. Azonban Magyarországon a legtöbb őshonos hüllőfaj védettséget élvez, így bántani és elpusztítani sem szabad őket. Cserébe általában ők is csak azokat bántják, akik agresszívan viselkednek velük szemben, esetleg sarokba szorítják őket.

Ahogy a Travelo is kiemeli, a mérges kígyók általában rövidebbek, mint a természetfilmekben is gyakran látott, 1,5-2 méteres példányok. A keresztes vipera például legfeljebb 1 méter hosszúra nő, a rákosi vipera viszont még ennél is kisebb, rendre csupán 40-50 centis testhosszt ér el. A siklók közül azonban létezik egy, ami szintén kisebb termetű: a rézsiklót éppen ezért gyakran keverik össze a viperákkal.

A faj elsősorban az erdős területeket szereti, itthon főleg a Zempléni-hegységben, illetve Somogy és Zala vármegyékben fordul elő. Jellemzően kerüli a társaságot, így a legtöbbször úgy megyünk el mellettük, hogy észre sem vesszük őket. A problémák akkor kezdődnek, ha annyira jól sikerül elbújnia egy példánynak, hogy véletlen rálépünk: ilyenkor ugyanis beindul védekező ösztöne, és egyből agresszívvá válik. Érdekesség, hogy a kígyó első marása még csak álharapás, tehát nem tartalmaz mérget, ha viszont balszerencsénkre még egyszer belénk kóstol, akkor már kezdhetünk orvosok után nézelődni – persze akkor is ajánlott kivizsgáltatni magunkat, ha „csak” egyszer harapott belénk.

A rákosi vipera is a Kárpát-medencében, valamint Erdélyben fordul elő, mivel viszont az egyedszáma folyamatosan csökken, ezért fokozottan védett fajnak számít. Napjainkra sikerült a Fertő-tó, a Hanság és a Kiskunság vidékeire visszatelepíteni, de itt is csak kisebb számban fordulnak elő, így kevés az esélye annak, hogy összefutunk velük – a becslések szerint csupán 500 egyedes a hazai fajállomány. Azonban ha mégis sor kerül egy ilyen találkozásra, semmiképpen se piszkáljuk, hiszen ez a faj is meglehetősen harciasan reagál.

A rákosi viperák mérge megduzzasztja a nyirokcsomókat, ödémát (vizesedést) okoz. A tünetek ugyan akár hetekig is eltarthatnak, de alapvetően orvosi ellátás nélkül is elmúlnak. A faj egyébként egy kifejezetten félénk fajnak számít, marása leginkább egy lódarázscsípéshez hasonlítható. A példányok természetvédelmi értéke 1 millió forint, míg a keresztes viperáké egyedenként 250 ezer forint.