2026-07-11
Senki sem tudja, kik és miért vájták ki a Bükkalja különös kőfülkéit
Szomolya határában különös kőtornyok emelkednek a Bükkalja lankái fölé, oldalukban pedig több mint száz, emberkéz vájta fülke sorakozik. Készítőik kilétét és a fülkék egykori rendeltetését máig nem sikerült tisztázni, a térség egyik legnagyobb rejtélyét azonban mi is felkereshetjük egy könnyen bejárható túrán.
A Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület a településtől nyugatra, a Vén-hegy délnyugati oldalán és a Kaptár-völgyben húzódik. A hatalmas kúpokra, sziklaormokra és különálló tömbökre tagolódó vonulat riolittufából áll, amely a Bükkalját alakító, nagyjából 20 millió évvel ezelőtti vulkáni működés során keletkezett. A könnyen faragható kőzetet később az erózió formálta különös tornyokká, az oldalukon látható fülkéket azonban már emberkéz vájta ki.
Szomolya határában négy lelőhelyen 13 kaptárkövet tartanak számon, összesen 132 fülkével. Közülük a Vén-hegy délnyugati oldalán álló nyolc szikla alkotja Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját, amelyen 117 mélyedés látható. A leglátványosabb formáció a búbos kemencére emlékeztető Királyszéke, amelynek oldalában 48 fülkét számlálnak.
A különös üregek rendeltetése évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Felmerült, hogy az elhunytak hamvait tartalmazó urnákat helyeztek el bennük, más elképzelések szerint áldozati vagy bálványtartó fülkékként szolgálhattak. A legismertebb elmélet szerint méhkaptárokat rögzítettek a sziklafalak mélyedéseibe, amit a fülkék peremén látható keretek és bevágások is alátámaszthatnak.
Több körülmény azonban kétségessé teszi ezt a magyarázatot: egyes mélyedéseket nehezen megközelíthető, hűvös hasadékokba vagy túl közel a talajhoz faragtak, mások alakja pedig aligha lehetett alkalmas méhtartásra.
A régészeti kutatások sem adtak biztos választ a fülkék rendeltetésére. A feltárások során középkori kerámiatöredékek kerültek elő, ezek azonban egyik elméletet sem bizonyítják. A rejtélyt tovább mélyíti, hogy azt sem tudni biztosan, kik és mikor készítették a fülkéket.
A területet egy 1958-ban megnyitott kőbánya súlyosan megrongálta, a tiltakozások hatására azonban hamarosan leállították a kitermelést, a sziklavonulatot pedig 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A Bükkalján összesen 72 kaptárkövet és 473 fülkét ismerünk, melyeket a szomolyaiakkal együtt 2016-ban vettek fel a hungarikumok közé.
A kaptárkövek Szomolya központjából a piros háromszög jelzést követve érhetők el. A főtérről nagyjából 1,4 kilométeres séta vezet a tanösvény bejáratáig, de autóval is megközelíthetjük a közeli parkolót, ahonnan körülbelül 150 métert kell gyalogolnunk.
A kaptárkövek közvetlen környékén kialakított rövid hurokút nagyjából fél óra alatt járható végig, a település központjából induló teljes tanösvény viszont körülbelül négy kilométer hosszú, és kényelmes tempóban mintegy két órát vesz igénybe. Fémjárdák, lépcsők és korlátok segítik a haladást, néhány szakasz azonban csúszós lehet, ezért érdemes zárt cipőben érkezni.
A Bükkalja más érdekességeket is rejt, amelyek jól mutatják, milyen sokféleképpen használták a környék könnyen faragható riolittufáját. Cserépfalu határában, a Kis-Amerikaként ismert településrészen még ma is láthatók azok a sziklába vájt otthonok, amelyekben a szegényebb családok a 19. század végétől egészen az 1960-as évekig éltek. A nyáron hűvös, télen viszonylag meleg lakások ma már nem járhatók be, kívülről azonban szabadon megtekinthetők, és a környék egyik legkülönösebb kultúrtörténeti emlékének számítanak.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
