Kozmikus sugárzás is hozzájárulhatott egy légiutas-kísérő mellrákjához

Sophie Lainault mintegy harminc éven át dolgozott a francia nemzeti légitársaságnál, majd két és fél éven keresztül küzdött azért, hogy elismerjék: mellrákja összefügghetett munkájával. Július elején végül a délnyugat-franciaországi Bayonne bírósága úgy döntött, hogy Lainault betegsége foglalkozási eredetűnek minősül.

A jelenleg remisszióban lévő egykori légiutas-kísérő az AFP-nek úgy nyilatkozott, reméli,hogy az ítélet más nők előtt is megnyithatja az utat a hasonló eljárások előtt.

Lainault 1989 és 2019 között dolgozott az Air France-nál, először légiutas-kísérőként, később pedig hosszú távú járatokon vezető légiutas-kísérőként. Pályafutása alatt több mint 12 600 repült órát teljesített, ebből több mint 6500-at éjszaka.

A bíróság három, munkájához kapcsolódó kockázati tényezőt vett figyelembe: az éjszakai munkavégzést, az ionizáló sugárzásnak való kitettséget és a passzív dohányzást. Utóbbi sem elhanyagolható szempont, hiszen az Air France járatain egészen 2000-ig engedélyezett volt a dohányzás.

Az éjszakai munkavégzés és egyes daganatos betegségek közötti lehetséges kapcsolatot több kutatás is vizsgálta. Az eredmények alapján a cirkadián ritmus rendszeres felborulása növelheti bizonyos daganattípusok kialakulásának kockázatát, bár az összefüggés mértékéről továbbra sincs teljes tudományos konszenzus.

A repülőgépek utasai és személyzete a nagy magasság miatt erősebben ki van téve az úgynevezett kozmikus ionizáló sugárzásnak, mint a földfelszínen tartózkodók. A világűrből érkező nagy energiájú részecskék jelentős részét a Föld légköre felfogja. Minél magasabbra emelkedünk azonban, annál kisebb ez a védőhatás, ezért repülési magasságban nagyobb sugárterhelés ér bennünket, mint a talajszinten.

Egy idén augusztusban publikált harvardi kutatás több mint 500 amerikai foglalkozást vizsgált, és azt találta, hogy a sugárzással összefüggésbe hozott daganatos halálozások aránya a légiutas-kísérők körében volt a legmagasabb, a pilóták pedig a második helyen álltak.

Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a repüléshez kapcsolódó sugárterhelés okozza ezeket a daganatos megbetegedéseket. Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem környezettudományi professzora szerint egy konkrét esetben lehetetlen megállapítani, hogy a daganat kialakulását sugárzás idézte-e elő.

A rendelkezésre álló dózisadatok alapján a rendszeresen nagy magasságban dolgozó légi személyzet esetében szerinte csak kis mértékű többletkockázattal lehet számolni.

Mindez azért is jelentős, mert Franciaországban korábban már született olyan döntés, amely egy ápoló mellrákját ismerte el foglalkozási betegségként, a légiközlekedési ágazatban azonban Lainault ügye az első ilyen eset. A mellrák ráadásul jelenleg nem szerepel Franciaország foglalkozási betegségeinek hivatalos listáján.

A döntés Lainault számára gyakorlati következményekkel is jár: a foglalkozási betegségéhez kapcsolódó kezelések költségeit a francia egészségbiztosítás teljes egészében fedezi a társadalombiztosítási tarifák keretein belül, az ítélet pedig a korai nyugdíjazást is lehetővé teszi számára.

Az ítélet ugyanakkor nem bizonyít általános ok-okozati kapcsolatot a mellrák és a repülés között. A bíróság Lainault egyedi munkakörülményei alapján állapította meg a betegség foglalkozási eredetét, miközben a tudományos kutatások továbbra is vizsgálják, milyen szerepet játszhat a hosszú távú repüléssel járó sugárterhelés és a rendszeres éjszakai munkavégzés a daganatos betegségek kialakulásában.

(Independent)