Te sem ismered őket, ezért is lett ez a 2 város Európa Kulturális Fővárosa

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust még 1985-ben alapított meg az EU azzal a céllal, hogy a kitüntetéssel elősegítse Európa – sokszor ismeretlen – úti céljainak turizmusát. A kiválasztott városok ilyenkor egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák a helyi művészetet és a kultúrát. Ezek a települések általában különleges eseményekkel, fesztiválokkal, kiállításokkal és előadásokkal ünneplik meg a díjazást.

2024-ben például az észt Tartu, az osztrák Bad Ischl, illetve a norvég Bodø került a figyelem középpontjába, egy évvel korábban pedig Temesvár (Románia) és Eléfszína (Görögország) mellett Veszprémre esett a választás.

Európa egyik kulturális fővárosa igazán érdekes, hiszen ez az első olyan település, amely két ország határán fekszik: Nova Gorica, vagy más néven Gorizia városán Szlovénia és Olaszország osztozik. Az ikerváros azonban nemcsak földrajzi tekintetben hidal át két országon, de a kettősség történelmében is megmutatkozik: kulturális szempontból ugyanis jelentős szerepet játszik múltjában, hogy a hidegháború idején a Vasfüggöny választotta szét őket.

A Soča-völgyben fekvő település programtervén így Olaszország és Szlovénia is együtt dolgozik, melyben többek között kiállítások, filmfesztiválok, táncos és tudományos előadások, valamint technológiát és innovációt érintő workshopok is szerepelnek. Emellett az ikerváros több kultúra által formált gasztronómiájának bemutatására is jelentős figyelmet fordít – a Tastes without Borders szekció keretében például a látogatók a szlovén és az olasz konyha különleges keverékébe merülhetnek bele.

Európa másik kulturális fővárosát Németország keleti részén, Drezdához és a cseh határhoz közel kell keresnünk. A „Németország Manchestere” becenevet viselő Chemnitz történelmében fontos pont volt az ipari forradalom, a város pedig kulcsfontosságú szerepet játszott a német ipar fellendülésében – különösképpen a textilgyártásban, a gépiparban, illetve a vasúti- és autóiparban, de az Érchegység (Ore Mountains) bányászati tekintetben is hozzájárult a város fejlődéséhez.

A szovjet korszakot megidéző Karl Marx Emlékműtől kezdve az art nouveau stílusjegyeit viselő épületeken át a reneszánsz és barokk kastélyokig, a városban számos érdekes épített örökséggel találkozhatunk. Ugyanakkor Chemnitz történetében az is figyelemre méltó, ahogy a város újraírva ipari múltját egy pezsgő művészeti központtá alakította magát: az egykori gyárépületeket ma galériák és alkotóközösségek töltik fel, a város parkjai pedig fesztiváloknak, előadásoknak és kiállításoknak adnak majd otthont.

A programban természetesen ezek mellett például workshopok, sportesemények és gasztronómiai lehetőségek is szerepelnek, melyek legtöbbje a helyiek múltjára és jelenére összpontosít. Külön érdekesség a Living Neighbourhood program, amely a közösségi élményeket helyezi előtérbe: Chemnitz például négyezer almafát tervez ültetni, a Purple Path útvonal pedig mintegy 38 közeli település művészetét mutatja be.

A kiemelt városoknak egyébként van idejük felkészülni, hiszen a jelölésről már jóval az adott év előtt tudni lehet.

• 2026-ban például Trencsén (Szlovákia) és Oulu (Finnország);
• 2027-ben Liepāja (Lettország) és Évora (Portugália);
• 2028-ban České Budějovice (Csehország), Bourges (Franciaország) és Szkopje (Észak-Macedónia);
• 2029-ben pedig Lublin (Lengyelország) és Kiruna (Svédország) lesznek Európa Kulturális Fővárosai.

(Források: Forbes, Euronews, Germany Travel, chemnitz2025, go2025)