Így született meg a cannoli, Szicília legismertebb édessége

A cannoli eredete a középkorig vezethető vissza, és többféle elmélet ismert. Az egyik legnépszerűbb szerint az édesség a sziget arab korszakában született, a mai Caltanissetta környékén. A település neve az arab „Qalʿat an-nisāʾ”, vagyis „a nők kastélya” kifejezésből ered, mivel a legenda úgy tartja, hogy egy hárem konyháján készítették el először a süteményt. A nők az emír távollétei alatt különleges fogásokkal kísérletezhettek, köztük egy olyan édességgel, amely később a cannoli alapjává vált.

A 11. században, amikor Szicília visszatért a keresztény világhoz, a recept új közegbe került: kolostorokba és zárdákba. Az apácák generációkon át őrizték és tökéletesítették az édességet, amelyet elsősorban vallási ünnepeken és különleges alkalmakon készítettek. A hagyományok szerint a cannoli formája és jelentése sem volt véletlen: a nagyböjt előtti karneváli időszakban a vágy és a termékenység jelképeként jelent meg, gyakran játékos, kétértelmű utalásokkal kísérve.

A hagyomány ennek ellenére a 20. század végére veszélybe került. Palermóban az 1980-as évekre már csak két kolostori cukrászda működött, majd 2014-ben az utolsó apácák is elhagyták ezeket az intézményeket. A receptek eltűnése ekkor már valós veszély volt, végül egy kulturális örökségkutató, Maria Oliveri vállalta, hogy összegyűjti és továbbadja őket. A Santa Caterina kolostorban megnyitott műhelyében ma is ezek alapján készítik a cannolit, megőrizve ezzel egy több évszázados tradíciót. 

Maga az édesség első ránézésre egyszerű: vékonyra nyújtott tésztát sütnek ropogósra, majd édesített, juhtejből készült ricottával töltik meg. A részletek azonban sokat számítanak. A krém csokoládéval, kandírozott gyümölcsökkel vagy pisztáciával együtt válik csak egésszé.

(hamuesgyemant.hu)