Magyarországon él Európa egyik legritkább emlőse, alig pár száz maradhatott belőle

A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) a földikutyafélékhez tartozó, zömök testű rágcsáló, ami első pillantásra a vakondot idézheti, valójában azonban egészen más állatcsoporthoz tartozik.

A különbség életmódjukban is jól látszik: míg a vakond főként gerinctelenekkel táplálkozik, a földikutya növényevő, étrendjét elsősorban gyökerek, gumók és hagymák alkotják. Járataikat is eltérő módon alakítják ki. A vakond erőteljes, lapátszerű mellső lábaival ás, a földikutya viszont hatalmas, előreálló metszőfogaival lazítja fel a talajt, majd lapos, ék alakú fejével tolja maga előtt.

Fülkagylója is visszafejlődött, a felszín alatti világban pedig többek között rezgések segítségével tájékozódik: a járatok falán a homlokával kopogtatva érzékeli az akadályokat, és a fajtársaival is képes kommunikálni.

A felszínen csak kivételesen jelenik meg, élete döntő részét föld alatti járatrendszerében tölti. Rejtett életmódja a kutatók dolgát is megnehezíti, hiszen az állomány méretét nem lehet egyszerűen az egyedek megszámlálásával meghatározni. A szakemberek ezért többek között a felszínen megjelenő, egymáshoz tartozó túráscsoportok alapján következtetnek arra, hány állat élhet egy-egy területen.

Egy 2024-es magyar–szerb kutatás szerint a délvidéki földikutya ma mindössze négy ismert populációban maradt fenn. Kettő Magyarországon, Baja és Albertirsa térségében él, egy állomány a magyar–szerb határ két oldalán, Kelebia és Szabadka környékén található, a negyedik pedig a szerbiai Fruška gora vidékén.

Az egymástól elszigetelt, kis létszámú populációk különösen sérülékennyé teszik a fajt, így a délvidéki földikutya ma Európa egyik legritkább és legveszélyeztetettebb emlőse, Magyarországon pedig a legveszélyeztetettebb gerinces állatként tartják számon.

Fennmaradását elsősorban élőhelyeinek eltűnése és feldarabolódása veszélyezteti: a gyepek felszántása, az erdősítés, a mezőgazdasági területek terjeszkedése és a beépítés egyaránt visszaszorította egykori élőhelyeit. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

A faj legnépesebb, egybefüggő ismert állománya Baja határában, egy egykori katonai gyakorlótér területén él. A populációt 2013-ban fedezték fel, az élőhely 2017-ben pedig Bajai Földikutya-rezervátum néven országos jelentőségű természetvédelmi területté vált. 

A Kiskunsági Nemzeti Park időről időre vezetett túrákat is szervez a rezervátumba, így a faj különleges élőhelye személyesen is felfedezhető. Egy dologgal azonban érdemes számolni: földikutyával aligha találkozunk majd.